Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Sugár István: Eger város első négy urbáriuma (1475–77, 1551, 1557, 1567)

kibocsátott rendelkezés nyomán készült. Mágóchy Gáspár ugyanis 1566. november végén benyújtotta lemondását az egri várkapitányi tisztségről,

14 s nyomban utána az Udvari Kamara utasította a Magyar Kamarát, hogy küldjön Egerbe biztosokat a vár bevételeinek kimutatására.

15 (Közbevetőleg ugyanis tudnunk kell, hogy még 1557. december 28-án Veráncsics Antal egri püspök és I. Ferdinánd között létrejött egyezmény értelmében az egyházfő maradéktalan egészében átadta a kincstárnak az egri püspökség teljes birtokállományát és mindennemű jövedelmét, s a maga részére természetesen csak az egyházi funkciót tartotta fenn.

16

) 1567. március 14-én I. Miksa részletes utasítást ad Schwendi Lázár főkapitánynak, miképpen iktassa be a kirendelt „commissio" társaságában gimesi Forgách Simont egri főkapitányi tisztébe. Megtudjuk, hogy a kirendelt királyi biztosoknak részletesen meg kellett vizsgálnia a várat a legkülönbözőbb vonatkozásban.

17 Március 20-án pedig már az Udvari Kamara kibocsátja az Egerbe küldött biztosok „instructio"-it is. A három biztos: Szerdahelyi Mátyás, Paczoth János és Sulyok Ferenc volt.

18 1567. április 11-én Schwendi jelentette Forgáchnak az egri vár főkapitányi székébe való beiktatását.

19 A három királyi biztos munkához látott, és alaposan átvizsgálták a vár ügyeit. Ennek a munkálatnak volt egyik rendkívül becses eredménye az 1567 júliusában elkészített urbárium, mely maradéktalanul az egri várat szolgáló püspöki birtokok minden rendű szolgáltatásáról ad maradéktalan képet.

20 Mint az alábbiak során látni fogjuk, Eger kiváltságolt városrésze volt Szabadhely, melynek lakosai féltve őrizték igen tekintélyes szabadságukat („Ihrer Freyhaiten"), s 1567 nyarán „Burger zu Erlaw am platz Zabadhel wonendt" kérték az uralkodót, hogy az új egri főkapitány, Forgách Simon „szabadságukban és régtől biztosított szolgálataikban legyen köteles megtartani" őket.

21 E kérelem nyilván az urbáriumban lerögzített kötelezettségük, illetve jogaik megerősítését szolgálta. Mindenképpen igen jelentősnek tekinthetjük I. Miksának a beadott panaszokra adott „Bewilligung"-ját, dekrétumát. Eszerint a lakosok között, azok akár nemesek legyenek, vagy sem, az egyenlőséget meg kell őrizni („aequalitas conserveretur"), nemesek és szabadosok, akiknek netalán nincs meg bizonyos saját kivételezettségüknek privilégiuma, és más örökletes polgári házakat a város kebelében („in gremio civitatis") birtoklók, a polgárokkal közös terhet viselnek. Akik pedig nem a város során („in serié civitatis") laknak, hanem félreeső helyeken építenek maguknak lakást, minden fizetéstől szabadok legyenek, úgy azonban, hogy helyük védelmében a polgárokkal egyaránt őrködjenek."

22 Az urbáriumok teljes megértéséhez tudnunk kell, hogy Eger területéről a földesurat, illetve a várat megillető jövedelmeket a következő, különböző jogállású városrészek szerint tárgyalják, veszik sorba. Ezek a „civitas Agriensis", az Olasz utca, a Szabadhely, a Szent Miklós utca és az Újváros utca. A város középkori topográfiája ismereté14. SZABÓ János Győző 1982. 4. 15. Hofkammerarchiv. Registraturbücher 271. Band. 266/v. 16. Finanzarchiv. (Bécs.) Hungarn. fasc. 14343. 1557. dec. 28. 17. Finanzarchiv. Ungarische Gedenkbücher 395. Band, 28-28/v-29. 18. Hofkammerarchiv, Registraturbücher 275. Band, 80. -MOL. U. et C. fasc. 1. Nr. 2. 19. Kriegsarchiv (Bécs.) Wiener Hofkriegsrat, R. Protocoll 147. Band, 21/v. 20. MOL. U. et C. Fasc. 1. Nr. 1. 21. Hofkammerarchiv, Hungarn, fasc. 14707. 1567. jul. 22. 22. Finanzarchiv, Hungarn, fasc. 14352. 1567. aug. 21. 475