Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Sugár István: Eger város első négy urbáriuma (1475–77, 1551, 1557, 1567)
ben a „civitas Agriensis" keretében vették számba a középkori forrásokban emlegetett „Forum"-ot, a piacot, vagy Piac utcát, valamint a Hosszú utcát. 23 Ez a terület egyébként Eger belvárosi centrumát foglalja magába. Nem kis nyomatékkal hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a tárgyalt urbáriumokban nem található meg természetszerűen a város úgynevezett Harangozó városrésze, ugyanis az, mint az egri őrkanonok birtoka, káptalani területet képezett, s így nem került sem Oláh Miklós, sem pedig Veráncsics Antal püspöknek a Habsburg-uralkodóval kötött egyezsége értelmében kamarai kezelésben az egri vár szolgálatába. A Harangozó városrész egyébként a mai Kossuth Lajos utcának felel meg. Az urbáriumokat magyar fordításban adjuk közre. Az 1551-es urbárium névanyagában a családneveket betűhűen közöljük, de a zavartalanabb olvasat céljából a kézirat „a" és „e" betűi helyett értelemszerűen, a szükségletnek megfelelően „á"-t és „é"-t írunk. Továbbá e gazdag névanyagot úgy itt, mint egyebütt is, ábécérendbe állítottuk. 1. A RANGONI-FÉLE URBÁRIUM (1475-1477 között) Következik azoknak a leírt helységeknek az egész évre szóló jövedelme, mely előbbi helységekből Gábor főtisztelendő úr Isten és az Apostoli Szék kegyelméből püspök ugyanazon egri egyház nemeseinek és familiárisainak officiolatusra szétosztott, s egyszersmind ugyanezekből való jövedelmekkel az egri várnak szolgálnak; és elsőként Eger városa szolgál a várnak és annak annyi jöveleme van, amennyi alább kitűnik. Eger városa Szent György vértanú ünnepén együttesen adnak 40 forintot. Pünkösd ünnepén adnak 2 ürüt és 50 sajtot. Szent Mihály ünnepén hasonlóképpen együttesen adnak 40 forintot, és telkenként 1 tyúkot. Az Úr születése ünnepén (ti. adnak, S. I.) fából 50 kocsira valót, 6 sertést, 6 sót, szénából 8 kocsira valót, pálinkából 32 köblöt, viaszból 4 márkát, borsból 24 1 fertót, zabból 120 vékát, kenyérből 120-at, tyúkból 120 darabot. Az Úr feltámadása ünnepén (ti. adnak, S. I.) 12 sajtot, 120 tojást, 2 gödölyét, 2 bárányt. Tyúkból és kacsából, valamint malacból kétszer adnak dézsmát, éspedig Szent Mihály arkangyal ünnepén, a másikat pedig Szent György ünnepén bárányból. Minden gabonából dézsmát adnak, borból tizedet és kilencedet. A munkát illetően: tartoznak adni 50 kaszást; a lekaszáltat összegyűjteni, s az összegyűjtöttet behordani tartoznak. - Mindennap egy őrt adnak a várhoz. Szabadságuk nincs. 23. KOVÁCS Béla 1968. 84-86. 24. Az újabb kutatások szerint a latin „piper" szó paprikát jelent. 476