Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Sugár István: Eger város első négy urbáriuma (1475–77, 1551, 1557, 1567)

arkadiai püspök volt „az egri püspökség jövedelmének a kezelője, " az egyházfő „generalis commissarius"-а, illetve „commissarius praefectus"-a, „általános hely tartó"-ja.

4

Nem tartható kizártnak, hogy a Rangoni püspök teljes bizalmát élvező, s nyilvánvalóan a gazdálkodásban s a pénzkezelésben járatos Bernát volt már a felderíthető 1478 előtti esztendőben is az egri püspöki javak legfőbb gondviselője. Ez a becses munka először nyújt teljes, hű és mindenképpen hiteles képet a hatalmas kiterjedésű egri püspöki birtokállomány egykorú, s minden bizonnyal korábbi úrbéres viszonyairól, s benne a bennünket érdeklő Eger városáról. 2. A másodiknak ismertetésre kerülő 1551. évi urbáriumnak értékes részét képezi az egyes, különböző jogállású városrészekben a különböző nagyságú telket birtoklók név szerinti összeírása, melyek vizsgálata sok érdekes megállapításra nyújt lehetőséget.

93 Sikerült tisztáznom, hogy milyen körülmények között került sor e munkálat elkészítésére. Oláh Miklós püspökföldesúr és Habsburg Ferdinánd között 1548. december 20-án létrejött egyezség értelmében az egyházfő átadta az uralkodónak, azaz a királyi kincstárnak a püspöki javak és jövedelmek kezelését, s a Kamarának a tiszta bevételnek 2/3 részét a várra kellett fordítania, s csak 1/3 részt kapott meg belőle a püspök.

lü Levéltári adatok tanúsítják, hogy kivált az 1551. esztendő során öltött nagyobb méretet a várbeli építkezés és katonai felszerelés beszerzése. Egy kimutatás szerint 1548. július 20. és 1551. december 31. között 8271 forint 51 dénárt fordítottak erre a célra." Nyilván szükségét látta a Szepesi Kamara, hogy az adott helyzetnek megfelelően tisztázza és rögzítse a kezelésbe vett püspöki birtokállományból várható bevételeit. De Eger város 1551. évi urbáriuma, mely december 15-én kelt, azért is tarthat érdeklődésre számot, mivel az 1552-es nagy török ostrom előtti helyzetről nyújt hitelesen pontos képet. De a város adózó lakossága terheinek teljesebb megismeréséhez tudnunk kell, hogy I. Ferdinánd 1549. december 2-án Prágában kibocsátott rendeletével a török végek közelében fekvő Eger városát („civitatem Agriensem in confinio Turcarum sitam"), azaz lakosait („inhabitatores et incolas") felmentette mindennemű adó („ab universis taxis et contributionibus nostris, tarn ordinariis, quam extraordinariis subsidiisque et lucro camerae nostrae") megfizetésétől. E rendkívüli kedvezményt visszavonásig, azaz „durante beneplacito nostro" adta az uralkodó.

12 3. Harmadikként egy rövid, de becses iratot iktatunk a sorba. Ez a város „pyaach " (piac) utcájának, - mely a többi urbáriumban „civitas Agriensis"'-ként szerepel, - ház-, illetve urbariális összeírása 1557-ből. A „registrum super censum domus" nem csupán a földesúrnak adózó lakossággal ismertet meg bennünket, de e központi városrész úrbéres kötelezettségét is kimutatja.

13 4. A következő urbáriuma Egernek, melyet ismertetünk, 1567 júliusában készült, s rögzítette az akkori helyzetet. Az egri püspöki birtokok egészére, - mely kamarai kezelésben az egri várat szolgálta, - kiterjedő urbárium egy, a bécsi Udvari Kamara által 9. IVÁNYI Béla 1931. Nr. 560., 562., 571., 599., 523., 624. - Zichy okmánytár 1915. Nr. 120. Bánffy oklevéltár (Géresi Kálmán) 1928. Nr. 184. 9a. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL.) U. et С. fasc. 1. Nr. 1. 10. PRAY, Georgius 1776. 216-218. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 100-101. 11. Jernyei gyűjtemény. XXIV. kötet. Nr. 8. (Ráday Könyvtár, Bp.) 12. Hofkammerarchiv. (Bécs.) Hungarn. fasc. 14335.1549. dec. 2. 13. MOL. U. et С. fasc. 1. Nr. 1. 474