Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lénárt Andor: Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938)

Az 1932-1937 közötti években ősszel-télen ebből tudták feltárni a várbeli székesegyház egész területét. Elejétől kezdve azzal a titkos reménykedéssel dolgoztak, hogy megtalálják Imre király sírját, akit 1204-ben itt temettek el.

6 Kriptát, kriptafedelet találtak szép számmal, de a hossztengelyben csak egyetlen nagyobb méretű kriptát, amely a román templom padlójába mélyedt. Ebben azonban csak másodlagos temetkezés csontvázát találták, „koporsómaradvány nélkül, gyékénykötelék nyomokkal, tehát török kori tetemet". Még rengeteg teendő lett volna Pataki számára, aki nyarakat töltött a Nemzeti Múzeumban, hogy a feltárt anyagot meg tudja határozni. Tanulmányozta a leletnaplókat, keresve az analógiákat, amint megjegyzi: „szakember hiján". FETTICH Nándor

7 volt segítségére. Pataki késői véleménye szerint ők csak kóstolót tudtak feltárni az egészből. Még két templomot vélt feltárhatónak az egri várban: az egyik „a külső vár körmeneti káptalan-kápolnája", a másik szintén kanonoki templom a Varkoch-kaputoronytól befelé menet balra, amelynek XVIII. századi katonai tervrajza szintén birtokukban volt a bécsi Kriegs-Archívból. 1938 nyarán azonban rendje Egerből a budai gimnáziumába helyezte Pataki Vidort. 1940-ben PÁLOSI Ervin

8 is eltávozott Egerből. Kolozsvárott lett egyetemi tanár. „Az egri várra vonatkozó minden feljegyzésünket ott hagytuk Egerben. LÉNÁRT Jánosra,

9 akkor kereskedelmi iskolai tanárra bíztuk, aki azokat hűségesen meg is őrizte, s 1945-ben átadta az akkori múzeum igazgatójának aki azonban nem sokra becsülte, mert az egri várral nem törődött."

10 Dr. Lénárt János korrigálja Pataki Vidor utolsó dátumát amikor a Bakó Ferenc felkérésére megírt visszaemlékezésében azt írja, hogy a Várásatási Bizottság működése 1950. január 1-ével szűnt meg. A Gyűjtemény Egyetem Főigazgatósága állami tulajdonba vette a vár feltárt területét, föld feletti és alatti részét a feltárt múzeumi anyaggal együtt. Átvette a pénztárt is a múzeum 1950. január 1-vel kinevezett igazgatója. Ugyanakkor átvette a háborús események miatt megcsonkult irattárat is.

11 A Szent János székesegyház romjai feltárásával kapcsolatban ad felvilágosítást az a levél, melyet a Műemlékek Országos Bizottsága

12 írt Pálosihoz az 1927. december 2-i végrehajtóbizottsági üléséről. Möller István jelentéséből értesült a Bizottság az egri vár maradványainak feltárása céljából tervezett kutatásról. Közli a Bizottság Pálosival, hogy az ásatások szakszerűsége érdekében szükségesnek tartja, hogy azokat Möller István műegyetemi tanár vezetésével és ellenőrzése mellett hajtsák végre. „Möller tanár úr 6. HELTAI Gáspár 1981. 138. 7. FETTICH Nándor (1900-1971). Régész. A szkíta művészetnek, a magyar föld népvándorlás és honfoglaláskori művészetének, elsősorban a fémművességnek kutatója volt. A 30-as években a Nemzeti Múzeum tisztviselője. 8. DR. PÁLOSI Ervin (1898-1941). Az egri érseki jogakadémia tanára. Az egri vár ásatásának egyik elindítója, szervezője, irányítója 1940 decemberéig. 9. DR. LÉNÁRT János (1896-1971). Tanár. Az egri vár feltárását diákjaival, Pálosi Ervinnel ő indítja el. Pataki és Pálosi Egerből való távozása után a várral kapcsolatos ügyeket ő irányítja 1949 végéig. 10. DIV LUK 105-81ЛА 345-71. 11. DIV LUK 105-81/TA 344-71. A vár átadási jegyzőkenyve 1949. október 26-án kelt. A Vármúzeumi irattári száma 110/1949. Közli LÉNÁRT Andor 1982. 125-126. 12. Műemlékek Országos Bizottsága. A műemlékek védelmére 1881-ben alakult intézmény, mely mint szaktanácsadó szerv működött a kultuszminisztérium mellett. 1949-ben az új múzeumi és műemléki törvény értelmében megszűnt. Utóda az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF). 432