Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Lénárt Andor: Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938)
fog egy fiatalabb építészt kiszemelni, aki az ásatások tartama alatt a helyszínen fog tartózkodni és az előkerülő leleteket szakmailag felvenni." 13 Pálosinak a városi tanácshoz írt kérvényéből tudjuk meg, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága „a Szent János székesegyház alapjainak kiásására március hónapban óhajtja elküldeni megbízottait". 14 A Möller professzor.által kijelölt Egerbe lejött fiatal építész ifj. Csemegi József, 15 aki gyakran lejár, és többszöri itt tartózkodásakor Möller és később a Műemlékek Országos Bizottsága megbízása alapján Lux Kálmán 16 útmutatása szerint irányítja az ásatásokat. A feltárás még nem fejeződött be, amikor felmérései alapján már értékeli is a munka eredményeit. 1934. december 17-én mondja el Fejezetek az egri várszékesegyház építésének történetéről írt tanulmányát ifj. Csemegi József 17 a Mű- és Középítészi Szakosztályok ülésén. Tanulmánya mottószerű bevezetőjében leírja, hogy az egri várban 1925 óta folyik az ásatás, melynek eredménye többek között a Szent Jánosról elnevezett várszékesegyház romjainak feltárása lett. „Két templomelrendezés került felszínre. Az első románstílú, de az idők folyamán átépítések által jellegét vesztett templom felszínre került romjai mögött egy a XV. szazad végéről származó második székesegyház be nem fejezett hosszházának maradványai kerültek napfényre. Valamikor az újonnan épült büszke templomóriás falainak ölelő karja már-már halálos szorítással vette körül a régi székesegyház lebontásra ítélt falait, de jött a törökvész mindent elsöprő áradata... s nem egy, hanem két halottja lett a várnak: az ősi templom és az új székesegyház is. Milyen csodálatos látvány ez a gótikus katedrális még romjaiban is, hirdetve alkotójának nagy művészetét!" „Hogy ki volt a mestere, talán sohasem fogjuk megtudni, de hogy honnan jött, hol volt művészete forrása? ... erre igyekszik feleletet adni ez a kis elmefuttatás." 18 A bajor, cseh, osztrák és würtembergi topográfiák köteteit a későgót templomépítkezésekről, a gótikus építési stílusokról Németországban megjelent tanulmányok eredményeit felhasználva, összehasonlítva; továbbá felhasználva IPOLYI Arnold 19 tanulmányait, PATAKI Vidor 20 1933-ban megjelent összefoglaló történeti tanulmányát az egri várról, -jutott el végső elméleti következtetéséhez. 21 A forrásokban közölt rokonalaprajzú külföldi emlékek alaprajzait mutatja be, majd összehasonlítja az egri ásatások során előkerült építészeti elemek segítségével rekonstruált alaprajzzal, - ebből összegezi kutatásainak eredményét, s válaszolja meg a bevezetőjében feltett kérdését. 13. HML Evi 2012/1926. alapszám 44/1927. A Műemlékek Országos Bizottságától 1927. dec. 2.; DIV LUK 105-91ЛГА 306-75. 14. HML Evi 2012/1926. alapszám. 2923/1928. jegyzőkönyvi kivonat. DIV LUK 105-91ЛГА 206-75. 15. IFJ. CSEMEGI József (1909-1963). Építész, építéstörténész, kandidátus. 16. LUX Kálmán (1880-1961). Ybl-díjas építész. Möller munkájának folytatója az egri vár feltárásánál. 17. IFJ. CSEMEGI József 1935. 18. IFJ. CSEMEGI József 1935. 19. IPOLYI Arnold (1823-1886). Püspök, a MTA tagja, a magyar művészettörténeti kutatás úttörője. Kezdeményezésére folytatott ásatást 1862-ben az egri várban Henszlman Imre. Ez ásatás eredményeit IPOLYI tette közzé a Bartakovics Emlékkönyvben 1865-ben. HENSZLMAN Imre (1813-1888). A székesfehérvári ásatásokkal egyidőben hívta az egri vár székesegyházához IPOLYI. 20. PATAKI Vidor 1934. 21. IFJ. CSEMEGI József 1935. 28. 28 Az egri múzeum évkönyve 433
