Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Praznovszky Mihály: „A főről sarjadt palóc” (vázlat Pintér Sándorról)

Ezek közül elsőként az 1888-ban írt A szécsényi kaszinó és gazdakör története ötvenéves fennállásának emlékére című kötet említendő.

18 Ebben röviden összefoglalja a kaszinó történetét, de az alapításra és a kezdeti évekre vonatkozóan nem végzett külön kutatást, megelégedett azzal a két (!) irattal, amely az 1838-as alapításról megmaradt. (Mára már ezek is elvesztek.) A korabeli helyzetet írja le inkább, részletesen, s ehhez a már átélt személyes tapasztalata és kortársainak emlékezete is elégséges forrás volt. Tíz esztendő múlva jelent meg egy vékony kis prózai műve Vén Mátra titka címmel.

19 A címlapon szereplő utalás szerint a könyv tiszta jövedelme a Balassagyarmaton létesítendő gimnázium alaptőkéjének gyarapítására fordíttatik. Ez azért is nemes gesztus, mert ezt a művét saját költségén jelentette meg Pintér Sándor. (Nem az első, s nem az utolsó eset írói gyakorlatában.) Maga a mű meglehetősen romantikus cselekményű. Valahol a Mátra mélyén egy rejtélyes barlangrendszerben él egy afféle „szárazföldi Nemo kapitány" (az én megjegyzésem - P. M. !), aki a világ elől menekül világszép leányával és dohánycsempész bandát épít ki a vidéken. Ide jut el a főhős, s lesz tanúja a vállalkozás működésének. Ha ma kézbe vesszük a könyvet, egy részét mindenképpen jó érzéssel olvashatjuk. Ebben a fejezetben a főhős mátrai kanászok közé kerül, s a néprajzban igen jártas szerző rendkívül szemléletesen írja le a kanászok ruházatát, életmódját, benne a disznómáj sütésének speciális módját is. Sajnos következő müvéről még ennyi jót sem tudunk írni. A szeretet című munkája 1907-ben jelent meg három kötetben.

20 Ez ugyancsak romantikus, sőt sablonos történet egy elcserélt ikerpárról, akik máshol nevelkedvén egymásról mit sem tudnak. Az íratlan szabályok szerint egymásba szeretnek, ám házasságkötésük előtt betoppan az anya, s a jótékony segítőtársak jóvoltából minden kiderül s mindenki teljes boldogságban él tovább. Egyik méltatója szerint

21 ezekből a regényekből „még jobban megnyilatkozik Pintér Sándor romantikus, gazdag képzeletű nemes lelkülete, írói készsége azonban alig emelkedik a műkedvelői színvonal fölé". Ezzel a véleménnyel egyetérthetünk, de még így is ezeknek a regényeknek az életműben csak unikális szerep és minősítés juthat. Voltak még kéziratos munkái is, amelyeknek a címét ismerjük ugyan, de mára elvesztek. Antal Károly idézett művében említi A Sztregovai völgy című ötkötetes regényt, amelyet még háború után kézről kézre adva olvastak a szécsényiek, de aztán lassan elmaradoztak a kötetek. Külön érdekessége, hogy az ötödik kötet Madách Imre családi tragédiájáról szól.

22 Balogh Ferenc pedig arról ír, hogy még másik három kéziratos műve is lett volna Pintér Sándornak, ezek: A szó, 1904. Hegybíró, é. n., Apró elbeszélések, 1903. Tartalmukról jelenleg semmilyen ismeretünk sincs. Nyáry Albert nekrológjában említ egy elveszett Toldi Miklós értekezést és egy Szécsény történeti monográfiát is.

23 Régészeti kutatásai E témájú közleményei több szempontból is érdekesek számunkra. A régészek minden bizonnyal még ma is fel tudják használni leletmentő ásatási közleményeit, leletleírásait, vagy rajzait. Feltehetően a készülő megyei régészeti topográfia is jelentős for18. PINTÉR Sándor 1888. 19. PINTÉR Sándor 1898. 20. PINTÉR Sándor 1907. 21. BIKÁCSI László 1940. 6. 22. BIKÁCSI László 1940. 6., ANTAL Károly 1980. 74. 23. BALOGH Ferenc 1982. 103-104., NYÁRY Albert 1915. 163. 402