Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Praznovszky Mihály: „A főről sarjadt palóc” (vázlat Pintér Sándorról)

egyik szobájában helyezték el azokat. (Ez az ún. Rákóczi-szoba, a gótikus sekrestye felett van. Fotó is maradt róla.) Nemcsak a tudósok, kutatók keresték fel, de a szécsényiek is meglátogatták, ha nem is olvasásra, kutatásra, de mintegy kirándulási programként. A könyvtár tartalmi felosztását nem ismerjük. Tudjuk viszont, hogy egyes állománycsoportjai hány darab könyvből álltak. Néhány érdekesebb tudományág: Magyar nyelven Latin Német könyv füzet könyv könyv füzet történelem 365 108 46 27 régészet néprajzi term. tud. lexikon 72 30 114 56 80 71 234 10 1 20 28 5 16 Ю + 56 (egvütt) 2 ' 1 szépirodalom jogi és polit. 245 330 790 324 A könyvtárban volt 100 db hungarica, 9 db RMK, 64 db RMNY, 6 db XVI. századi, 15 db XVII. századi, 106 db XVIII. századi könyv. Mindezek mellett minden jelentős kézikönyv, lexikon, szótár, valamint a Pintér Sándort érdeklő jelenkori tudományos folyóiratok teljes évfolyamai találhatók meg benne. Több ezer kötetről volt tehát szó, de ezekben nemcsak az önálló művek értendők, hanem a folyóiratok egyedi füzetszámai is.

16 A könyvtárat - mint említettük - Szécsény városa örökölte, de igazi gazdájává nem tudott válni. Még a húszas évek elején megszólalt a közvélemény a könyvtárak érdekében, de hiába. Pedig a korabeli újságíró igen élesen fogalmazott: „Iskola és könyv kell ide. Azon ne vitázzunk, hogy sokba kerül és nincs haszon belőle. Mert a könyvnek is van annyi haszna, mint teszem azt a pálinkafőzésnek". De minden hiábavaló volt. A gazdátlan könyvtömeg tovább hányódott, s ahogyan akkoriban mondták: „összejött a szűkkeblűség, a rövidlátás, a nagyothallás, a nemtörődömség és röviden elintéződött a könyvtár ügye".

17 Szemtanúk emlékeznek rá, hogy talán 1948-49-ben teherautókra hányták fel a könyveket, s elszállították, de hogy hova, azt senki nem tudja. Művei Pintér Sándor irodalmi munkássága közül kétségkívül kiemelkednek régészeti és néprajzi tárgyú írásai és könyvei, ezekről külön szólunk. írt azonban olyan műveket is, amelyek vagy a helytörténet, vagy a megyei irodalmi hagyományok szempontjából érdekesek, noha különösebb tudományos, vagy esztétikai értékkel nem rendelkeznek. b. KFM Ad. 82. 154.2.2. 16. KOMJÁTHY Anzelm 1898., SZH 1910. aug. 19., KÖNIG Kelemen 1931., BALOGH Ferenc 1982.106-107. 17. Ipoly 1922. ápr. 4., júl. 7., szept. 29. 26 Az egri múzeum évkönyve 401