Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Praznovszky Mihály: „A főről sarjadt palóc” (vázlat Pintér Sándorról)

Apja a társadalmi felemelkedésnek egyik lehetséges útját választotta, amikor fiát jogi pályára szánta. Iskolai tanulmányait Gyöngyösön, Selmecbányán, Egerben, Esztergomban és Szegeden végezte, majd az egyetemi évek következtek, amelyeknek színhelye Budapest volt. 1867-ben került „haza" Szécsénybe, ahol ügyvédi irodát nyitott, s innen már nem is költözött el többet: 1884-ben a Zichy-család divényi uradalmának jogi képviselője lett. Ez a foglalkozás biztos megélhetést jelentett számára. Csak közhelyeket ismerünk a tevékenységéről; „Mint ügyvéd igen gyorsan népszerű lett, mindenkit meghallgatott és mindenkinek rendelkezésére állott. Vigasztalanul senki se lépte át küszöbét." - olvashatjuk az idézett nekrológban. Minden bizonnyal sikeres és jól kereső ügyvéd lehetett, hiszen régiség- és műtárgygyűjtő szenvedélye az első évektől közismert volt, s ez már akkor is költséges kedvtelésnek számított. 1912-ig dolgozott gyakorló ügyvédként. Ekkor lépett ki a helyi ügyvédi kamarából, s bármennyire is szerették volna, többet már nem vállalt jogászi feladatokat. Pályatársai így búcsúztak tőle; „mint ügyvéd nem a pereket kereste, hanem az igazságot".

3 Ettől az időtől kezdve egyébként is teljesen visszavonult a közügyektől és 1915. január 17-én bekövetkezett haláláig csak gyűjteménye rendezgetésével foglalkozott. Régészeti és néprajzi kutatásokat végzett. Jelentős gyűjteményt állított össze az előkerült vagy általa kiásott leletekből. Számos publikációt és könyvet írt, amelyek a helyi lapokban és országos folyóiratokban jelentek meg. Minden korabeli, érdeklődésének megfelelő tudományos társaság tagja volt; Archeológiai Társulat, Etnographiai Társulat, Történelmi Társulat, Természettudományi Társulat, Országos Régészeti és Embertani Társulat. (Ez utóbbinak választmányi tagjává is választották 1912-ben.) A helyi közéletben is aktív szerepet vállalt. Képviselőtestületi tag, kaszinóelnök, iparos kör elnöke stb. Egy ízben országgyűlési képviselő is lett. Közkedvelt és jólelkű ember volt. Adományainak, alapítványainak emléke máig él a helyiekben. Már ez a szócikk is felkeltheti a figyelmünket személye iránt, de még inkább az a tény, hogy bárhogyan is minősítjük munkásságát, annak egyes elemeit ma is felhasználja a régészet és a néprajz. Különösen a palócokról írt írásait kíséri nagy figyelem, ámbár ő mindig is a régészetet szerette jobban, azt érezte magához közelebb állónak. Közszereplése Társadalmi feladatait valójában még felsorolni sem lehet a teljességre törekvés szándékával, nemhogy még azokat bővebben is részletezzük. Sokat és sokféleképpen foglalhatunk össze röviden, ha Pintér Sándor ilyen tevékenységét mérlegeljük. A korabeli Szécsény Nógrád megye jelentős települése volt, bár kétségtelen, hogy a nyolcvanas évektől fejlődése nemcsak hogy lelassult, de valójában meg is torpant. Legalábbis úgy látszott a mellette rohamosan „elhúzó" többi városhoz viszonyítva. Losonc a legfejlettebb, amit nemcsak intézményrendszere, helyi ipara, kereskedelmi szerepe bizonyított, hanem az a polgári mentalitás is, ami a város tradícióiból adódott és az akkori magyar fejlődéssel való együtthaladásából következett. Balassagyarmatot a megyeszékhelyi státus vitte előbbre, bár - közismert tény, - itt voltak legerősebbek a feudális magatartásmód elemei, s ezek alapvetően megkötözték a polgári fejlődés szándékát. Salgótarján fejlődött a leggyorsabban. A néhány évtizede 3. SZH 1912. nov. 29. 396