Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Fajcsák Attila: Adatok a szüreti koszorúhoz
Feldebrőn (Heves m.) ugyancsak szokás volt a nemzetiszínű szalagokkal díszített nagy szőlőfürt készítése. A felvonulás napján a leányok teendője volt elvinni a nagymisére, hogy a pap megáldja. Korábban itt is két leány vitte, ami igen nagy dicsőségnek számított, az utóbbi évtizedekben pedig krepp papírral bevont állványzatra erősítve egy stráfkocsin szállítják. A szüreti felvonulás rendje: 1. a csősz ostorral a kezében pattogtat; 2. a hintó egy előkelő párral; 3. két lovas kísérő; 4. csőszleányok kocsija, rajta állványzaton a nagy fürt; 5. lovas csapat a csőszleányok udvarlóiból; 6. lovas kocsik, platójukon beállítva a szüret és szőlőfeldolgozás néhány mozzanata; 7. a zenészekkel telt kocsi; 8. a menyecskék kocsija, akik tele torokból énekelnek; 9. újabb lovas csapat; 10. cigányok rozoga szekérrel. Feldebrőn az este 10 órakor kezdődő tombolán sorsolják ki a nagy fürtöt mint fődíjat. Az egerszóláti (Heves m.) nagy fürt készítéséhez egy fél méteres fadarabot és sok kemény fémhuzalt használtak fel. Ebből készítették el előbb a vázat, majd erre kötözték fel madzaggal a kb. 20-30 kg szőlőt addig, amíg egy szép tömött fürtöt nem kaptak. Ennek tetejét egy búzakalászból kötött kis koszorúféleség zárta le. 15 A bortermeléséről évszázadok óta híres baranyai borvidéken sajátos terminológiával, hevengnek 16 nevezik az óriási fürtöt. KASSAI József szerint a szó német eredetű. 17 Ez joggal feltételezhető, hiszen Pécset és környékét sem kerülte el a XVIII. századi német betelepítés. Nézetünk szerint a heveng a német gehang=függő szóból ered, Mollay Károly azonban valószínűbbnek tartja a heben=emQ\ni szóból történt kialakulást. 18 Magyar vonatkozásban heraldikai érdekesség, hogy Baranya vármegye 1694-ben I. Lipóttól elnyert címerében benne szerepel a két férfi, vállukon a rúdra kötözött csüngő szőlővel. 19 Két baranyai falu, Lánycsók és Helesfa XVIII. századi pecsétjében is szerepel a hevenget vivő, a bibliai hírszerzőket idéző két alak. 20 Ezen adatok tükrében csak megerősíthetjük korábbi feltevésünket, mely szerint a szüreti koszorú vitele már a XVIII. században része a hazai szüreti felvonulásnak, legalábbis három helyen biztosra vehető: Pest és Buda környékén, valamint a baranyai borvidéken. Terepmunkánk során több olyan helyen is megfordultunk, ahol vagy nem volt (főként hegyi falvak), vagy már nincs komolyabb szőlőkultúra, de megtartották a szüreti felvonulást. Több Heves megyei községben például a szüreti ünnepet megelőző napokban elmentek néhány faluval arrébb, és onnan vásárolták meg a nagy fürthöz szükséges szőlőt. Mátramindszenten (Heves m.) is így volt ez korábban, azonban az itteni szőlőkoszorúnak, illetőleg óriás fürtnek az volt az érdekessége, hogy azt egy rácsszerű saroglyán tíz takaros, magyaros ruhába öltözött leány vitte a menet élén. Mint ahogy az előző típusnak, ennek is volt változata, torzult formája. Putnokon (Gömör m.) többen is említettek szív alakú szőlőkoszorút, amelynek kisebb változatát rúdra erősítve egy legény vitt, vagy ha nagyobb súlyú volt ketten a már jól ismert módon. Verpeléten (Heves m.) 1951 októberében a szüreti felvonuláson négyen vitték „... a feldíszített szőlőkoszorút, amely nagy szíves alakú, közepébe kukoricát, paprikát helyeztek, szélét szőlőfürtök és levelek díszítették". 21 15. A feldebrői és a szóláti felvonulást módomban állt a 80-as évek elején a helyszínen megfigyelni. 16. VÁRADY Ferenc II. 1896. 511-12.; SZINNYEI József 1895. 853. 17. KASSAI József II. 1833. 185. 18. Mollay Károly szíves szóbeli közlése. 19. VÁRADY Ferenc II. 1896. 511-12.; Magyarország czímertára 1880. 23. 20. BEZERÉDY Győző 1979. 151.; 1980, 148; BEZERÉDY Győző 1981. 260. 21. Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár 2657. 357
