Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Bereznai Zsuzsanna: Adatok a házkultuszhoz

az anyósától vett házhoz tartozandó szelemeny ágassát betstelenítvén, haján fogva húzni is némi nemű képpen meg véresíteni merészelvén ...", büntetése: „czéh béli állapotya mind az által tekintetbe vevődött, statútum szerint 6 részes forintban marasztaltatik és mind addig, méglen azon pénzt le nem fizetendi, árestomban fog tartattni".

145 Szarvaskőn a gyerekágyas házban a gerendára lepedőt kötöttek, egyik sarkába fokhagymát, másikba tömjént kötöttek. így védekeztek a boszorkányok ellen.

146 A karácsonyi morzsát számos helyen az istálló gerendájára akasztották fel, hogy ne ártson a boszorkány a jószágnak.

147 Hatvanban azt tartották, ha valaki először ránéz az újholdra, nem szabad eresz alá állni, mert igéző lesz a szeme.

I4S Az eresz alá szentelt füvet tettek a villám ellen.

I44 Egerszóláton a boszorkány piros kendőt tett annak a háznak az ereszébe, amelyiket meg akarta rontani."" Vidékünkön általános szokás, hogy a szentelt barkát az eresz alá teszik és vihar esetén elégetnek belőle egy-egy szemet.

151 Bekölcén Szent János ünnepén, „amikor mindenhol tüzeket égettek, tisztesfüvet kellett összekötözni, azzal átugrálni a tűzön, utána fel kell dobni a háztetőre, ha fennmarad, a lány férjhez megy az évben".

152 Párádon tavasszal, amikor először hajtották ki az állatokat a legelőre, akkor kellett a padlásra felmenni. Ott szitán át ki kellett nézni a csordára és megláthatták, hogy a tehénen ül a szarva között a boszorkány. lS3 Vidékünkön általánosan ismert az a hiedelem, hogy a visszajáró halott a padláson járkált, s aki a padlásra ment, még a halott szagát is érezte.

154 Л kemence A kemence egyfelől a ház mágikus téreleme, másfelől mágikus cselekvések színtere. A kemencéhez mint mágikus térhez kapcsolódó szokáscselekvésekben a tűz mágikus ereje fejeződik ki. A váltott gyereket a kemencében lehetett visszacserélni. Egerszóláton volt eset, hogy jól befűtötték a kemencébe és rátették a gyereket a lapátra. Úgy gondolták, hogy a boszorkány nem hagyja, hogy betegyék a gyerekét és elmegy érte, visszacseréli.

155 A tűz mágikus erejének szerepe volt a rontást végrehajtó személy felismerésében és a rontás elhárításában: Szarvaskőn „a menyasszonyt megrontották. Mondja erre neki nagyapám: Fűtsetek be jól a kemencébe, menjetek el Egerbe, vegyetek egy szelet húst, vessétek a tűzbe, hogy ki ne szálljon. Akkor megjelenik a rontás idézője". 156

TarnaleIeszen „a gyerek rontásba volt. Akkor a kemencébe hajították az ingét és jajgatást hallottak".

157 145. ENA 1648-73 (Egri Állami Levéltár. Eger város levéltára 1760. évi tanácsjegyzőkönyv, 38. oldal.) 146. Saját gyűjtés, 1986. 147. PA 189-72, ENA 13-67 148. ENA 1229-70 149. ENA 1229-70 150. Saját gyűjtés, 1986. 151. Saját gyűjtés, 1986. 152. ENA 1370-72 153. ENA 2794-84 154. Saját gyűjtés, 1986. 155. ENA 1816-75 156. Saját gyűjtés, 1986. 157. Saját gyűjtés, 1986. 346