Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Bereznai Zsuzsanna: Adatok a házkultuszhoz
A meleg m kemencét különböző betegségek gyógyítására is alkalmazták. Mátraderecskén az erőltetést úgy gyógyították, hogy meleg vízben fürödtek, sótlan zsírral kenték a fájó testrészt és ráfeküdtek a meleg kemencére. 159 A köszvényt úgy gyógyították, hogy kenyérsütés után a meleg vízben megfürösztött beteget vizes lepedőben a meleg kemencébe tették és addig hagyták ott, amíg a teste bírta. 160 A görcsöt úgy gyógyították, hogy a beteget felültették a kemencére és elmúlt a görcs. 161 Amikor az első kenyeret be akarták vetni a kemencébe, jobb kézzel keresztet vetettek rá. 162 A nyílások A ház részei közül a nyílásokhoz kapcsolódik a legtöbb hiedelem, hiszen az ajtó, az ablak, a kémény kötik össze és választják el a házat a külvilágtól. Tarnaleleszen úgy tartották, hogy a boszorkányok a kéményen át közlekednek: „megkeni magát zsírval és ott megy ki a seprűvel". 163 Mátraderecskén Lucára azt mondták, hogy boszorkány, akkor nem szabad fonni, mert Luca bedobja az orsót a kéményen. 164 A novajiak megfogták a boszorkányt, Gyuri Katát gatyamadzagon és füstöltek vele a kéményben. 165 Mátraderecskén a gyerekágyas asszony begyújtott a kemencébe, „beteg is lett a füsttől másnapra a boszorkány". 166 A szarvaskői „boszorkányos ember" is a kéményen j árt be éjjel nagy csörömpöléssel. ]67 A küszöb a két ajtófélfával és a szemöldökfával az ajtónyílást keretezve a szűrő funkcióját tölti be, melynek során a házat érő káros hatásokat kirekeszti, így szabályozza a lakóhely és a külvilág kapcsolatát. 168 A küszöb mint mágikus térelem meghatározó szerepet játszik a belső és külső tér viszonylatában. Kitüntetett jellegét bizonyítja az is, hogy nem volt szabad rálépni, mindig átléptek rajta. 169 A küszöb a népi gyógyászat fontos színtere, mágikus gyógyító eljárások fűződnek hozzá. Ostoroson amikor egy gyerek beteg volt, az anyja levette a kisingét és elásta a küszöb alá. 170 Mátraderecskén rontás ellen tormát ástak a küszöb alá, „mert a boszorkány azt ellenzi". 171 Mátraderecskén azt tartották, hogy „a boszorkány valami lélekké tud változni, mert bebújik a kulcslyukon is". 172 Általánosan ismert szokás volt vidékünkön, hogy a boszorkányt a kulcslyukba dugott fokhagymával tartották távol. Tarnaleleszen tömjént tettek a kulcslyukba, amikor keresztelőre akarták vinni a gyereket. 173 158. Ld. a meleggel való gyógyítás (meleg só. korpa, víz, teafőzetek stb.). 159. ENA 1341-72 160. ENA 1341-72 161. ENA 1341-72 162. ENA 1229-70 163. Saját gyűjtés, 1986. 164. PA 189-72 165. ENA 1575-73 166. ENA 1665-73 167. Saját gyűjtés, 1986. 168. Bajburin, 1983,81. 169. ENA 1229-70 (Hajvan) 170. Saját gyűjtés, 1986. 171. ENA 1665-73 172. ENA 1695-73 173. Saját gyűjtés, 1986. 347
