Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Bereznai Zsuzsanna: Adatok a házkultuszhoz

férfi vendég lépett be a házba, azt jósolták belőle, hogy bikaborjú lesz, ha nő, akkor üsző.

125 Hatvanban ha karácsony böjtjén férfi ment először a házhoz, szerencsét jelentett.

126 Párádon ha Újév napján férfi vendég az első a házban, akkor ott egész évben szerencse lesz, de ha nő, akkor pletyka.

127 Azok az óvó-elhárító szokástípusok, melyek a lakóházhoz mint az embert védő szakrális térhez kapcsolódnak, megfigyelhetők a különböző gazdasági épületek (istállók, ólak) viszonylatában is, melyek az állatok védelmét szolgálják. Az istálló az állatok szaporodása idején játszik szerepet mint kitüntetett tér, ahol óvó-elhárító cselekvéseket hajtanak végre. Mivel ezek a hiedelmek főleg a mágikus belső tér védelme révén a nyílásokhoz kapcsolódnak, ezért ezeket az istállók, ólak nyílásainál tárgyalom. A következő szokásokban az istállóval, az óllal kapcsolatban végrehajtott mágikus cselekedetek szerepelnek a rontás elhárítása céljából: Sírokban a rontás elhárítására csipkef a vesszővel kellett beverni az ólba, akkor megszűnt a rontás.

128 Sokfelé volt ismeretes az a szokás, hogy vízkeresztkor az istállót is megszentelték, hogy a boszorkány el ne vigye a tehén hasznát.

129 Terpesen a karácsonyi morzsalékot egy hétig gyűjtötték, majd megégették. A hamut az istállóba vitték az újszülött jószághoz, a boszorkány rontása ellen.

130 Mátraderecskén az úrnapi virággal karácsony éjjelén megfüstölték az istállót és az állatokat.

131 Bodonyban az úrnapi virágot rátették az istállóban vagy a pajtában a széna tetejére, hogy védje az állatokat.

132 Az állatok megrontásának formája is gyakran kapcsolódik az istállóhoz. Mátraderecskén a boszorkány úgy rontotta meg a tehenet, hogy visszakézből kivette a jászolból a takarmányt, így elvette a tehén hasznát.

133 A ház mitikus lénye a házikígyó. Mátraderecskén úgy tartották, hogy minden háznál van egy fehér kígyó, melyet nem szabad bántani, sőt tejjel kell etetni.

134 Bélapátfalván is emlékeznek arra, hogy minden háznak van egy kígyója, amely nem bántja, hanem védi az embereket.

135 A ház részei A fundamentum A következő két hiedelemtörténet azt illusztrálja, hogy a ház alapozásakor végrehajtott rontás hogyan valósul meg a ház életében, s milyen elhárító mágiát kell alkalmazni a már bekövetkezett rontás megsemmisítésére: Sírokban „volt egy szép fiatalasszony, s egyszer valaki megrontotta. Hívtak hozzá oszt mindent, de semmi nem használt, aztán végén elvitték a tudós asszonyhoz. Az azt 125. ENA 1206-69 126. ENA 1229-70 127. ENA 1206-69 128. ENA 1736-74 129. Saját gyűjtés, 1986. 130. ENA 1748-74 131. ENA 1152-69 132. Saját gyűjtés, 1986. 133. ENA 1695-73 134. ENA 1340-72 135. ENA 1191-61 A kígyó az európai hagyományban főképp mint az élet, a gyógyítás, valamint a termékenység és az örökkévalóság szimbólumaként szerepel. A magyar hagyomány összefoglalását ld. ERDÉSZ Sándor 1984. 344