Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Bereznai Zsuzsanna: Adatok a házkultuszhoz

Vidékünkön általánosan ismert az a szokás, hogy az építkezést nem kezdték pénteki napon, mert az szerencsétlen.

6 A ház részei az építkezés folyamatában A ház egyes részei kitüntetett helyek. Különösen a különböző nyílások (ajtó, ablak, kémény) és a hozzájuk kapcsolódó szerkezeti elemek (küszöb, ajtófélfa, ajtófejfa, ablakpárkány, kemence), valamint a sarkok játszanak fontos szerepet az építés folyamatában. A z alap A ház alapjának kialakítása fontos kiindulópont az építkezésben. A ház fundamentumának lerakásához az 1950-es évekig a jegyző jóváhagyására is szükség volt, enélkül nem lehetett elkezdeni az építést. Ma pedig a tanács engedélyével lehet elkezdeni a házépítést. Sok helyen szokás volt a jegyző megvendégelése, itallal való megkínálása.

7 Az emberáldozatot helyettesítő építőáldozat

8 közül az emberi árnyék bemérése

9 kapcsolódik a fundamentumhoz: Szilvásváradon az alap lerakásakor odahívták a szomszédot, hogy beleegyezik-e az alap kimérésébe, közben tudtán kívül belemérték az árnyékát.

10 6. Saját gyűjtés, 1986. A szerencsétlen napok. A péntek a szerencsétlen napok közé tartozott. Semmiféle hosszabb ideig tartó munkát nem volt ajánlatos ezen a napon kezdeni (pl. szántás, vetés, házépítés stb.). 1884-ből, a Sopron megyei Bogyoszlóról származó írás szerint „45 napok szerencsétlenek egy esztendőben", amikor „sem épület fát vágni, sem ültetni" nem szabad. (EA 1445) Ezek a napok a következők: Január: 4,6,15,17,18 Július: 6 Február: 8,16,17 Augusztus: 1,3,13,20 Március: 1,12,13,15,25 Szeptember: 1,5 Április: 1,3,15,17,18 Október: 15,17 Május: 8,10,17,30 November: 1,7,17 Június: 1,7 December: 1,7,11,17,25 Nyíregyházán 1901-ben a következő napokat tartották szerencsétleneknek (EA 1406): Január: 1,2,3,4,11,17,18 Július: 1,5,6 Február: 8,16,17 Augusztus: 13,18,30 Március: 1,12,13,15 Szeptember: 15,18,30 Április: 1,3,15,17,18 Október: 15,17 Május: 8,10,17,30 November: 1,7,11 Június: 1,7 December: 1,7,11 „Az ember ezeken a napokon semmiféle épületet ne kezdjen." Irodalom: UJVÁRY Zoltán 1960. 107-109.; K. VILKUNA 1958. 194.; I. F. GRANT 1961. 7. Saját gyűjtés, 1986. 8. Az építőáldozat: BARTHA Elek, 1983. 167-175. -BARTHA Elek,1984. 9-32. -BAJBURIN, 1983. 55-78. -O. A. ERICH-R. BEITL, 1955. 68. -E. S. HARTLAND, 1913. 109115.-M. LEACH; 1949. 9. Az árnyék befalazása itt az emberáldozatot helyettesítő szokás. A primitív gondolkodás szerint az árnyék is része az embernek, s mivel az magában foglalja a test formáját, az építőáldozati szokásban az emberi életet jelképezi. (Az árnyék szimbolikus jelentését Id.: AD DE VRIES 1974.) 10. Saját gyűjtés, 1986 333