Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Bereznai Zsuzsanna: Adatok a házkultuszhoz
Bodonyban a ház aljába, a nagy kő alá pénzt 11 tett a „gazda", hogy a házban mindig legyen pénz. 12 A szilvásváradi kőművesek mindig tétettek az építtetővel pénzt az első sarokkő 17, alá, hogy ne legyen pénz nélkül a ház, majd a segédek elcsenték és hazavitték „szerencsepénznek". 14 Egerbocson az iskolakő alá tettek öt forintot. 15 Sírokban az alap lerakásakor két tégla közé ma is írást tesznek. 16 Markazon egy üvegbe „Hit, remény, szeretet" feliratú papírt helyeztek, amelyet a fundamentumba tettek a ház elejének a jobb sarkára. 17 Ugyancsak Markazon a ház elejének a jobb sarkára olyan írást tettek a fundamentumba, amelyen az építés éve, az építtető és a munkások nevei szerepeltek. 1S Szilvásváradon fölírták egy papírra az építtető és a mesterek nevét, az építés idejét egy papírra, amit üvegbe tettek és az alapba helyeztek. 19 Egerszóláton a ház alapjába két tégla közé egy palackot raktak, melybe írást tettek. 20 Bodonyban két kő közé egy papírt tettek az építés évével és az építtető nevével. 21 Kompolton bort tettek a fundamentumba. 22 Az egri szőlősgazdák is tettek egy vagy több üveg bort a szőlőben levő présház aljába, hogy mindig legyen boruk. 23 Vidékünkön általánosan ismert az a szokás, hogy az első kő lerakásakor megtréfálják a kőművesek az építtetőt: ráüttettek vele a kőre, hogy jól álljon, majd ahányat ütött rá a „gazda", annyi liter bort kellett fizetnie a kőműveseknek. Az 1950-es évek elején az egri Makiári úti templomépítésnél az első kő letételekor megjelentek a város elöljárói, „a polgármester" ráütött az első kőre a kalapáccsal, majd áldomást ittak. 24 Szilvásvára11. A pénz mágikus funkcióiban egyszerre kap helyet a „gazdagság", a „szerencse" és a rontás. Pénzt tesznek a ház fundamentumába, hogy biztosítsa a lakók számára a szerencsét és a gazdagságot („hogy sose fogyjon ki a házból"). Ugyanakkor a boszorkány rontás végett észrevétlenül pénzt dob az alapba, mely rontást hoz a ház életére. A fundamentum mellett a küszöb alá is gyakran ássák azonos funkcióval. Emellett a küszöb mint tezarnált hely is szerepel: a rablott pénzt a küszöb alá volt szokás rejteni. Amikor a hold felkelt, akkor kellett a pénz elásását végrehajtani. Az is előfordult, hogy nagyobb pénzösszeget megőrzés céljából ástak a küszöb alá. Például a Bezerédy családban a XVIII. század elején a kuruc-labanc háborúk után a család egyik tagja, Festetics Magda rejtette el a családi vagyont a küszöb alá Pápán melyből később bonyodalom származott. (Ld. Országos Levéltár, a Thaly család levéltára.) 12. Saját gyűjtés, 1986. 13. Az első sarokra helyezett „első kő". Az első kő elhelyezésével áldozati szertartást kötöttek össze Európa-szerte. Ez azért érdemelt különös figyelmet, mert az „első", az „új", a „kezdeti" motívumokhoz kapcsolódva meghatározó jelentőséggel bírt. Az első kő rituális fontosságát bizonyítja, hogy az első kő lerakásáig a mesteremberek egyetlen munkafolyamatot sem kezdtek el, még fejszét sem vehettek a kezükbe. A keleti szlávoknál az adott napon az építők csak ezt az egy követ helyezték el, mely után áldomás következett. Az áldomás időben is elkülönítette, kiemelte az első kő letételének rituális jellegét. A kő elhelyezésének pillanata alkalmas mind a lakók szerencsekívánatainak, mind a lakók s az épülő ház megrontására, „megigézésére". Ugyanis ha a mesterek nincsenek megelégedve az áldomással, titokban megigézik a házat. (BAJBURIN 1983. 69-70. pp.) 14. Saját gyűjtés, 1986. 15. Saját gyűjtés, 1986. 16. Saját gyűjtés, 1986. 17. Saját gyűjtés, 1986. 18. Saját gyűjtés, 1986. 19. Saját gyűjtés, 1986. 20. Saját gyűjtés, 1986. 21. Saját gyűjtés, 1986. 22. Saját gyűjtés, 1986. 23. Saját gyűjtés, 1986. 24. Saját gyűjtés, 1986. 334 \
