Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Ujváry Zoltán: Prológus és színre lépés a dramatikus népszokásokban

A násznagy a „levélről" olvasta: „Mi Amerikából jövő vándorló törökök, jó járatban lévők, ez helyt elesteledtünk; ha megengednétek, hogy kigyelmetek házában megpihenhessünk, úgy mint szegény török emberek. "

4 Az engedély megadása után a maszkos alakok bemennek a házba és a jelenetüket bemutatják. A levél-prológus rendkívül gyakori volt a lakodalmi játékokban. A prológusra nagyszámú példát találunk a betlehemes játékok változataiban is. Ezekre csak röviden utalok. A prológus egyúttal beköszöntő is. A játék egyik szereplője - angyal, juhász, katona, betyár, Heródes stb. - lép be elsőnek a házba s az egymondatos engedélykéréstől a verses köszöntőig a játék megindításáig több változata ismert. A beköszöntővel kezdődik a játék: Jó estét, ki nevelt kisdeddel, hozzátok jöttem szapora lépéssel, hozzátok léptem rebegő nyelvemmel. Kijelentem néktek, hogy egy szép betlehemet készítettünk jó gazda számára. Mit szól hozzája, befogad házába? Gyakran csak rövid kérdésből áll a bekérető formula. így pl.: „Be szabad-e vinni a betlehemet?" Vagy: „Szabad-e becsületes hajlékban kis Jézuska születését elmondani?" Olykor a szöveg hosszabb is lehet, s abban az esetben a verses formulák tartalma kerül át prózába, mint pl.: „Szerencsés jó estét kívánok! Újságot hirdetek minden embernek. Örvendetes szép hírt hallottam az éjjel: megszületett az Úrjézus Krisztus Dávid király véréből. Társaim kint vannak egy szép betlehemmel, behívnám, mert fáznak. Mit szól a gazda, szabad-e vagy nem?"

5 A bemutatott példákhoz hasonló formulát bőséggel idézhetünk a betlehemes játékvariánsokból. A bekérető-beköszöntő akár prózai, akár verses, a jelenlévők üdvözlésén kívül az alkalomra, a produkcióra való utalást tartalmazza. A bejelentő, kérő mozzanat a betlehemes játékok egyes variánsainak szerves része. Mintegy megnyitja a jelenetet és lehetővé teszi a játékot. És bár az engedély megkapása a bekéretés nélkül sem kétséges, a hagyományosan kialakult nyitó rész elmaradhatatlanul kapcsolódik a betlehemes játékokhoz. A bejelentő-bekérető formula sporadikusan más játékokban is előfordul. így pl. a disznótori maszkos alakoskodás egyes változataiban a játék bekéréssel kezdődik. Ilyen - többnyire - verses köszöntők az adományszerző kántáló szokásokhoz is kapcsolódnak. Ezekben a prológus lényegében azonos a produkcióval. Amint az eddigiekből láthattuk, a dramatikus szokások, színjátékszerű táncos, komikus jelenetek és különböző szobai játékok egy részéhez elmaradhatatlanul hozzákapcsolódik a bekérető formula, a prológus. A fentiekben a színjátékszerű szokások három nagy csoportjának idevonatkozó anyagát érintettük. Nem foglalkoztunk a pünkösdölés, a regölés stb. bekéretőivel, mivel azokat a szokások más csoportjába sorolhatjuk. 3. További példákhoz: UJVÁRY Zoltán 1971. 195-207.; A Magyar Népzene Tára 1956. 4. BAKSAY Sándor 1891.92. 5. A példákat 1.: A Magyar Népzene Tára 1953.; A betlehemes játékok behívó formáihoz 1.: SCHMIDT Leopold 1937. ; VRABIE Gheorghe úgy véli, hogy a betlehemes játékok prológusa az antik színházból került a népi gyakorlatba. Theatrul 1957. 536. 327