Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Ujváry Zoltán: Prológus és színre lépés a dramatikus népszokásokban

A vizsgált bekéretők funkciójukban lényegében azonosak, azonban több ponton a tartalmi és a formai különbségek jól megfigyelhetőek. A három különböző alkalom dramatikus játékaihoz kapcsolódó bekérető-beköszöntő formulák között kétségtelenül az egyszerűbb, ugyanakkor azonban a kötöttebb, a hagyományosabb formát képviseli a betlehemes játékok belépője. A bekérés, beköszöntés a játék egyik szereplőjének a feladata. A karácsonyi hangulatnak és a bemutatandó játék tartalmának megfelelően a beköszöntő szöveg emelkedettebb hangvételű és már elöljáróban jól utal az elkövetkezendő cselekmény komolyságára. A farsangi fonóházi játékokban - néhány kivételtől eltekintve - külön személy a bekérető, aki nem szereplője a bemutatandó jelenetnek. A bejelentő közli, hogy társai milyen produkciót kívánnak bemutatni. A fonóházi játékok rendkívül változatosak s így föltétlenül szükséges, hogy a bekérető a cselekményre utaljon. Lényeges különbség a betlehemes játékokkal szemben, hogy ezeknél már kötetlenebb a bekérető formula. Sokkal több benne a rögtönzés. A bekérető egyéni szereplése nagymértékben befolyásolhatja az engedély megadását. Amíg a betlehemes játéknál egyáltalán nem kétséges, hogy a játékosokat beengedik a házba, függetlenül a bekéretés formájától, addig a farsangi fonóházi játékoknál előfordulhat, hogy nem kapnak engedélyt a belépésre. Ezért nagyon fontos, hogy a bekérető személy megfelelő hangulatot teremtsen, határozott fellépésével biztosítsa a be fogadtatást. Kétségtelen, hogy a bekérető formulák között kiemelkedő jelentősége a lakodalmi színjátékszerű szokások, maszkos jelenetek köszöntőjének, behívójának van. Jelentőségét különösen emeli az, hogy az idetartozó szokások többségében valójában a bekéretés azonos a játékkal. Ha az alakoskodók nem mutatnak be önállóan jelenetet, voltaképpen a megjelenésükre szabott verses formula nyújtja a produkció lényegét. A maszkos, komikusan öltözött alakok bizonyos vonatkozásban aktív jelenléte nagymértékben meghatározza a jelenet hatékonyságát. Mivel tehát a szöveg elmondása alatt az alakoskodók jelen vannak, tulajdonképpen már nem egyszerűen bekéretésről van szó, hanem magáról a produkcióról. Természetesen, ahol a beköszöntő után a jelenet - mintegy következő felvonásként - kiegészül az alakoskodók valamilyen tréfás játékával, az esetben a bemutatás, a prológus kettős funkciót tölt be. Egyrészt önmagában is produkció, másrészt kitűnően előkészíti a közönséget a játékra. A lakodalmi játékok mindig vidámságot, derűt sugároznak. A jelenetek többnyire a bohózat felé hajlanak. A prológus tréfás szövege mintegy előre jelzi a játék jellegét és fokozatosan emeli a közönség hangulatát a derűtől a harsány nevetésig. E tekintetben a prológus a játék funkcióját tölti be. Monológ statisztákkal. 328