Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Kovács Béla: Az egyház által tiltott népszokások a XVIII. századi hevesi tájon

Kovács Béla AZ EGYHÁZ ÁLTAL TILTOTT NÉPSZOKÁSOK A XVIII. SZÁZADI HEVESI TÁJON Az élő népszokások meglétét, elterjedtségét, a szokások formáit a hagyományos néprajzi módszerekkel ma is össze lehet gyűjteni, sőt a közösség kollektív emlékezete arra is módot ad, hogy néhány emberöltővel korábbi állapotokat rögzítsünk. A szokások igazi tartalmát, kialakulásuk hozzávetőleges időpontját, elterjedésük térben és időben táguló vagy összeszűkülő köreit az összehasonlító néprajztudomány módszereivel lehet vizsgálni. Az ilyen kutatásokhoz jól felhasználhatók azok a történeti források, amelyek valamilyen módon a népszokásokról tesznek említést. A történeti források közül a XVIII. század közepe után készült katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyveket választottam vizsgálatom tárgyául. Ezeket egységes szempontok szerint állították össze, és nagyobb terület helységeinek adatait tartalmazzák.

1 A katolikus egyház - hitelveiből következően - gyakorlati, pasztorációs tevékenységének fő feladatát híveinek lelki gondozásában látta. Ha a tanítás eszközével nem tudta elérni azt, hogy tagjai az általa meghatározott módon éljenek, akkor a cél érdekében a tiltás kényszerítő erejéhez folyamodott. Jogszerűnek és szükségesnek vélte ezt, mert meg akart előzni minden olyan „bűnre vezető alkalmat", amelyek híveinek lelki üdvösségét fenyegethették. Az egyház kétezeréves történetében a tanítás lényegi alapelvei megmaradtak, de a tiltások tartalma a történeti korok követelményeinek megfelelően változott. Általános alapelvként rögzíthetjük azt, hogy ha egy közösség tagjai számára valamit megtilt, akkor a tiltással egy már meglévő gyakorlat folytatását, vagy ennek további terjedését kívánja megakadályozni. A tiltás hiánya viszont azt jelentheti, hogy az adott időpontban nem éltek a szokások, vagy olyan formában gyakorolták ezeket, amelyek nem sértették az egyház által megkövetelt normákat. Az 1746-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyvben pl. Domoszlón és filiáiban még tiltották a zenés mulatságot és a táncot, s ennek a rendelkezésnek foganatja is lett, mert 1767-ben már nem tesznek ilyenről említést. Csányban viszont már 1746-ban is megjegyezték, hogy a fiatalság litánia helyett inkább a fonóba jár, és ezt a szokást 1766-ban is tiltották.

2 1. Az Eszterházy Károly egri püspök (1762-1799) által elrendelt Canonica Visitatio jegyzőkönyvei közül a patai, a hevesi (1766-1767) és a borsodi (1769) főesperesség köteteit használtam: Egri érseki Levéltár, Archívum Novum, 3418. és 3419. raktári szám. 2. Egri érseki Levéltár, Archívum Novum, 3413. raktári szám, 44. és 133. lap. 311