Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Kisbán Eszter: „Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva…” (A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon)

séges áru" - mondja egy kereskedő 1793-ban, a nemzetbe a jobbágyságot nyilvánvalóan nem értve bele.

33 Végül „A czukor most nélkülözhetetlen szükségletté lett, és milliók vándorolnak külföldre, hogy e szükségletet kielégítsék" -jegyezte meg a Patriotisches Woschenblatt für Ungern kiadója 1804-ben egy eperjesi gyógyszerész hazai répacukorgyár tervével kapcsolatban.

34 A répacukorgyártás Magyarországon 1831-ben kezdődött, s a következő évtizedekben folyamatosan épült ki. 1848 után a hazai fogyasztásban már csak a répacukor számottevő. Az iparág az 1860-as évektől exportképes,

35 majd a XX. század elején éppen a cukorgyártás a legerősebb azon élelmiszeripari ágazatok sorában, amelyeknek malomiparunk világpiaci térvesztése során exportőrként fontos szerep jutott. Ez a folyamat jelentősen leszorította a hazai cukorárakat is. Középminőségű cukor kiskereskedelmi átlagára 1910-ben Budapesten: 1 kg süvegcukor 85, kockacukor 91 fillér; ugyanakkor 1 kg méz 1,69 forint, 1 liter közönséges szilvapálinka 85 fillér, 1 kg hántolt köleskása 35, rizs 52 fillér, 1 mázsa búza 2,31 forint, 1 csirke 1,69, egy hízott liba pedig 9,87 forint volt.

36 Süvegcukor az 1920-as években volt utoljára a piacon. Ennél olcsóbb volt a kevésbé finomított süvegekből, később a kockacukor melléktermékéből gyárilag tört, zsákban árusított darabos cukor, ipari néven pilé. A kockacukrot az 1870/80-as években vezették be a hazai piacra. A múlt század második felében por- és kristálycukor is került forgalomba, s a régi formák közül készült még a különös gondot igénylő kandiscukor is.

37 A hazai cukorfogyasztás mennyiségének becslésével 1836-tól kezdve próbálkoztak, a termelési és forgalmi adatokra alapuló fogyasztási statisztika azonban csak 1868tól kezdve folyamatos. Az 1830-50-es évekre vonatkozó becslések - köztük Kossuth Lajosé - 0,5 kg évi fejenkénti átlagfogyasztással indultak, ami 1867-re 1 kg-ra nőtt meg.

38 A továbbiakban a cukorfogyasztás így alakult: Cukorfogyasztás Magyarországon 1867-1980

i9 év/fő/kg, háztartási cukorban 1867 1 1868/70 1,17 1871/75 1,69 1876/80 1,87 1881/85 2,34 1886/90 2,48 1891/95 3,40 1896/900 3,62 1896/900 3,86 1901/05 4,67 1906/10 6,23 1911/14 8,04 1921/25 7,22 1926/30 11,29 1931/35 9,92 1936/39 11,45 1960 27 1970 34 1980 38 33. Mindkettőt ld. WIENER Moszkó 1902. 137. 34. WIENER Moszkó 1902. 18. 35. WIENER Moszkó 1902. 85, 250, 313 és passim. 36. Magyar Statisztikai Évkönyv, Új folyam 23(1915) 37. WIENER Moszkó 1902. 544-551. 38. WIENER Moszkó 1902. 155-156, 321-322, 325. 39. Forrás: WIENER Moszkó 1902. 583. 916; Magyar Statisztikai Évkönyv, Új folyam 23(1915H6(1938) ; A lakosság fogyasztása 1984. - Az 1896/900 időszak Wiener utolsó és a Statisztikai Hivatal első adata, csekély eltéréssel. 1868/900-ra Wiener nyerscukor értékeit a Statisztikai Hivatal kulcsával (10 kg nyerscukor = 9 kg fogyasztási cukor) átszámítottam fogyasztási cukorra. 246