Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Balassa Iván: A Tokaj-hegyaljai aszú korai története

elnevezés és borfajta a XVIII. századba is megmaradt, amit az éppen Tárcáira vonatkozó versrészlet is bizonyít: Ihatnak, mert Fő Bor terem hegyeiken, A felettök lévő Hegyeken, völgyeken.

29 Mezőzomborról (Zemplén m.) azt jegyzik fel 1798-ban: „Feő Bortermő Szőllő hegyek vannak az Határban".

30 De a XIX. század közepe felé még ismerhették, mert 1842-ben ezt írták: „A . .. termésnek nem harmatban s nem esőben, de száraz időben leendő szedését a józan ész afőbornak. .. megkiváván".

31 Ebből a megjegyzésből is látszik, hogy valamilyen kapcsolata kellett, hogy legyen az aszúszemekkel, mert azokat nem ajánlották harmaton vagy esőben szedni. E borfajta neve és korai története sokáig elkerülte a gazdasági írók, de még a nyelvészek figyelmét is (pl. GOMBOCZ Zoltán). A helyi történészek közül DONGÓ GYÁRFÁS Géza az aszú szinonimájának tartja.

32 Legutóbb PAP Miklós jelentéseinek magyarázatát nem tartja eldöntöttnek.

33 Éppen ezért érdemes KELER, Paul a lengyelországi Thorunban 1726-ban megjelent latin és német nyelvű munkáját idézni, mert a szerző Bártfáról származván a tokaj-hegyaljai szőlészet és borászat kitűnő ismerője: „Hoc ex uvis passis expressum vinum dicitur vulgo (Ausbruch oder TruckenbeerWein) et succus qui ex collectis passis libère destillat, et colligitur, dici sólet, Essentz, reliquum ex vigentibus, si pastae non seprantur, sed simul cum aliis exprimuntur, praebet vinum excellens et meracius, Haupt-Wein, apellatum: Si verő segregantur passae, fit ex meris vigentibus ordinarium et comune, Ordinarie-Wein".

34 Bár ebből is kiderül, hogy ha nem szedik ki az aszúszemeket és azzal együtt tapossák ki, akkor az ilyen kiváló minőségű bort /óbornak, németül Haupt-Wein-nak nevezik. A német nyelvű összefoglalásból ez nemcsak még világosabban kitetszik, hanem előttünk áll a XVIII. század elejének Hegyalja borféleségeinek sora és az azzal felmerült kérdések. „Die Qualität der Weine dependiret auch endlich von der Verfertigung derselben zur Zeit der Weinlese: wenn man denselben aus gantz grünen Weintrauben ausarbeitet, so gibt es ordinairen Tisch-Wein: Wenn die grünen Beeren mit denen truckenen durch einander ausgepreßt werden, so gibt es die sogenannte Haupt-Wein, eine Art, die jedermans Gattung délicat und dauerhafft sind: Wenn zwischen denen aussortirt werden, pfleget man diese in eine Massa zu zertreten, darauff den besten Most zu giessen und es so zusammen in Kuben gähren zu lassen; wenn die Schlauben und Körner von Trukkenbeeren sich aufgeworfen haben, so ist der Trockenbeerwein fertig, und wird vermitteltst Sieben, daß die Schlauben und Körner ausbleiben, in Fässer und Antal gefüllet: wenn aus einer Parthey Truckenbeeren der gantz frey abfliessende Saft, wie Honig gesammelt und in Antal gefüllet wird, so heißt derglcicehen Wein Essentz: diese beidern Gattung sind die allerdelicatesten und je länger sie gehalten werden, je besser werden sie und je mehr geben sie ihre Délicatesse und Tugend von sich: nur da leyder in denen nähern Zeiten allzufiel Truckenbeerwein u. Essentzien gemacht werden, giebtsfast keine ordinaire Haupt-Weine, und die Menge derer ordinairen Tisch Weine ist eine allzuveränderliche Gattung wodurch das gantze Weingebürg in grossen Discredit kommt".

3Í 29. Adalékok 1915. 93. 30. SKÁL. Mezőzombor úrbéri iratai. 31. SKÁL. Vegyes közgyűlési iratok IV-l/p/33. I. terem. További adatokat a főbor előfordulásával kapcsolatban Г. BALASSA Iván 1975. 304 kk. 32. Adalékok 1901. 208; 1915. 93. 33. PAP Miklós 1985. 92-93. 34. KELER, Paul 1726. 3:252. 35. KELER, Paul 1726. 3:226-227. 228