Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Balassa Iván: A Tokaj-hegyaljai aszú korai története

Balassa Iván A TOKAJ-HEGYALJAI ASZÚ KORAI TÖRTÉNETE Európa legészakibb borvidéke Tokaj-Hegyalj a, ahol 18-22 község és kisváros dombos, lankás vagy éppen hegyes határában teremnek a nagyszerű borok. Itt szüretelik a világhírű aszúi, melyet a XVII-XVIII. században aszúszőlőbornak, majd aszúbornak és a múlt század közepétől aszúnak neveznek.

í Termelésének kezdeteiről pontatlan meghatározások, a mondák homályába vesző megállapítások napjainkig élnek, melyek az általános és szakmai köztudatban oly mélyen gyökereznek, hogy felszámolásukra tett kísérletek eddig nem sok eredménnyel jártak. A történeti-néprajzi szakirodalomban is felmerült annak a lehetősége, hogy Sopron környékén, mivel a szüretet már a középkorban is október-novemberben tartották „valamilyen aszúkészítményre" is lehetne gondolni.

2 Ez az elhamarkodott következtetés semmiképpen sem állja meg a helyét, mert PRICKLER, Herald 1963-ban csak kérdőjellel teszi fel a kérdést, hogy vajon a burgenlandi aszú lehet-e több, mint háromszáz éves.

3 A kiváló kismartoni (Eisenstadt) kutató csak a XVII. század második feléből, jórészt közvetett adatok segítségével tudja valószínűsíteni, hogy a Sopron-Ruszti Borvidéken ebben a korban már készítették azt a borfajtát. Tokaj-Hegyalján az aszú „feltalálását" SEPSI LACZKÓ Máté református lelkész nevéhez fűzik. így jelent ez meg a legkülönbözőbb, de igen elterjedt kiadványokban. Többek között Zemplén vármegye monográfiájában nem sokkal a századforduló után ezeket lehet olvasni: „A krónika szerint az aszúbor készítését Sepsi László (helyesen Laczkó B. I.) Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később (erdő)bényei prédikátor találta ki a fejedelemnő újhelyi Oremus szőlőjének terméséből készítette az első nektárt s azzal, mint húsvéti borral lepte meg úrnőjét".

4 A monda elindítójaként rendszerint KAZINCZY Ferencet jelölik meg, aki családi hagyományként hivatkozott ősére Kazinczy Péterre, Lorántffy Zsuzsanna birtokainak kormányzójára. Ezt a felfogást terjesztette az utóbbi évtizedek ismeretterjesztő és szakirodalma is. FEYÉR Piroska 1970-ben a kérdésről ugyanígy nyilatkozik, de még azt is pontosan meghatározza, hogy SEPSI LACZKÓ Máté 1650 húsvétján ajándékozta meg ezzel az új borféleséggel a fejedelemasszonyt és ezután terjedt el „a többi hegyaljai város és helység határába is".

5 SZABÓ-JELIK Jenő 1977-ben ugyanígy eredezteti a tokaji aszút 1. Részletesebben 1. BALASSA Iván 1975. 11-13. 2. BELÉNYES Y Márta 1955. 21. 3. PRICKLER, Herald 1963. 87-91. 4. KOSSUTH János 1906. 192. - Nemrégiben a sátoraljaújhelyi Orémus szőlőben mutatták nekem azt a présházat, melyben az első aszú készült. 5. FEYÉR Piroska 1970. 30. 223