Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

K. Csilléry Klára: A fa tulajdonságaira vonatkozó ismeretek a mátraalmási (szuhahutai) faszerszámkészítőknél

К. Csilléry Klára A FA TULAJDONSÁGAIRA VONATKOZÓ ISMERETEK A MÁTRAALMÁSI (SZUHAHUTAI) FASZERSZÁMKÉSZÍTŐKNÉL A következő leírás az 1950-ben benyújtott, „Szuhahuta népi faipara" című egyetemi szakdolgozatom részét képezte. Ez volt első nagyobb néprajzi anyaggyűjtésem; amit az 1948-as és 1949-es évek folyamán, Szuhahután, a mai Mátraalmáson (Nógrád m.) végeztem. Lényegében az ekkor gyűjtöttekre támaszkodik a község történetéről 1955-ben megjelent tanulmányom.

1 Az anyag alapján - ami az 1950-es -60-as években további gyűjtésekkel bővült - tervezett monográfia azonban sajnos mind ez ideig még nem készülhetett el. A szuhahutai gyűjtés itt következő részletének az ad aktualitást, hogy a paraszti természetismeretet illető tudásunk még ma is meglehetősen hézagos. Igaz, a népi növényismeretre vonatkozó kutatások számos hasznos összefoglalást eredményeztek, ezek azonban a helyileg ismert növények számbavételén túl egyedül az egyes fajok hasznosítási módjának, illetve a hiedelmekben játszott szerepének a lejegyzését tekintették feladatuknak.

2 Minthogy azonban én egy háziiparos közösség technológiai ismeretkörének a feltárására törekedtem, egyre inkább világossá vált, hogy a biztosabb megítéléshez meg kell kísérelnem a faanyag tulajdonságaival kapcsolatos tudásnak a dokumentálását is. Erre még a népi faiparnak szentelt dolgozatok is kevés figyelmet szoktak fordítani, megelégedve az adatközlők néhány elszórt és esetleges utalásának a közreadásával. Szuhahután 1948-ban negyvenketten foglalkoztak faszerszámok előállításával, mindazonáltal a faanyagot illető tudás felvázolásához tizenkét háziiparos mestertől kaptam adalékokat, az összefüggő kép megrajzolásában pedig a helyi közvélemény által a legjelesebbek közt számon tartott Gembiczki Prófusz Sándor és Stork István nyújtott alapvető segítséget.

3 A fák tulajdonságait, hibáit a faszerszámkészítésben játszott fon1. K. CSILLÉRY Klára: Predbezné poznámky k spracovaniu Fudového drevárstva na slovenskej dedine Szuhahuta (Mád'arsko). Slovensky národopis III. (1955.) 353-372. 2. Megjegyzem, magam is összeállítottam a listáját a szuhahutaiak által a famunkákhoz használt 32 faféleségnek, felsorolva az alkalmazásuk módját, illetve taglalva a faszerszámkészítőktől számon tartott tulajdonságaikat. Mivel azonban dolgozatomnak ez a fejezet nagyjából azonos terjedelmű a jelen közleménnyel, az itteni, együttes közreadástól hely hiányában el kellett tekintenem. 3. Hozzá kell tennem, hogy bár az előadandó ismeretek túlnyomó többsége a faszerszámkészítők körében köztudottnak mondható, az összefüggéseket nem mindenki látta egyforma tisztán. A jó képességű famunkások idevágó ismeretei közt jobbára csak a számukra kisebb jelentőségű részletekben találtam eltérést, ez a szövegből is kitűnhet. Egyébként viszont azt tapasztaltam, hogy az eltérések az egyes készítők közt leginkább a fáról való ismereteknek a gyakorlatban való alkalmazni tudásában voltak. 173