Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Petercsák Tivadar: Egy gazdasági közösség a XX. század első felében. (A felsőtárkányi „volt úrbéres gazdaközönség”.)

sági társulattá alakulni.

5 A 144 000/1948. FM rendelet pedig előírja, hogy a helyi tanácsok mellett legeltetési bizottságokat kell alakítani.

6 Az előbbi, országos érvényű rendeletek és törvények a helyi hagyományoknak megfelelően realizálódtak. Egy-egy falun belül több közbirtokosság is működhetett. Külön szervezetet alakíthattak a volt jobbágyok és zsellérek, de megemlíthetjük a nemesi közbirtokosságokat, a közösen vásárolt erdőterületek használatának szabályozására létrejött erdőbirtokosságokat vagy a felszabadulást követő erdőosztás után megalakult új birtokosságokat. Kutatóink közül többen felhívták a figyelmet a lokális gazdasági társulatok, közösségek szerepére és a vizsgálat fontosságára.

7 A nemesi közbirtokosságok működésével, történetével többek között CSIBA Lajos, KISS Ákos, PALÁDI-KOVÁCS Attila és KÁLLAY István foglalkozott.

8 Az állattartási tanulmányok és monográfiák is érintik az állattenyésztés közösségi szervezeti formáit, de a lokális társulatok működését csak néhány tanulmány dolgozza fel.

9 A népi erdőbirtoklás és közös erdőhasználat kutatásában TAGÁNYI Károly múlt század végi összegzése

10 óta csak az utóbbi évtizedekben megjelent dolgozatokat említhetjük.

11 A közbirtokosságok, legeltetési társulatok kutatását nehezíti, hogy nagyon kevés iratanyag maradt meg, amelyek alapján rekonstruálható ezek szervezeti felépítése, gazdálkodása és működése. A Heves Megyei Levéltárban megtalálható a felsőtárkányi volt úrbéres gazdaközönség gyűléseinek 1922-1925 és 1932-1945 között vezetett jegyzőkönyvei.

12 Ezek és a recens gyűjtés

13 alapján próbálom meg bemutatni a szervezetet, a közös erdő- és legelőhasználatnak a XX. század első felére jellemző gyakorlatát. Felsőtárkány nem ismeretlen a néprajzi irodalomban. Elsősorban BAKÓ Ferenc kutatásait emelem ki, amelyek a mészégetés, a népi építkezés a szerelmi ajándékozás és a lakodalom helyi sajátosságait tárják fel.

14 A közelmúltban jelent meg a falu életmódjának változását rögzítő tanulmánykötet.

15 A Bükk hegység déli lábánál települt Felsőtárkány az államosításig az egri érsekség birtoka volt. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a határ területe 13 436 kat. hold, ebből 11 012. kat. h. az egri érsekség tulajdona.

16 A falu családjai 1367 kat. hold birtokkal rendelkeztek. Mindössze 121 családnak, az összes család (482) 25%-ának volt föld5. 1935. évi... 6. GUBER Ferenc 1960. 15. 7. L: K. KOVÁCS László 1948. 1-2., 17; FÖLDES László 1962. 28.; SZABADFALVI József 1970. 11.; VARGA Gyula 1976. 161.; SZABÓ István 1976. 353.; TAGÁNYI Károly 1896. 8. CSIBA Lajos 1958. 311-337.; KISS Ákos 1971.; KISS Ákos 1977a.; KISS Ákos 1977b.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981. 163-175.; KÁLLAY István 1983. 101-147. 9. Pl.: SZABÓ István 1979-1980. 201-221.; PETERCSÁK Tivadar 1979. 263-280.; DELI Edit 1984.84-90. 10. TAGÁNYI Károly 1896. 11. HEGYI Imre 1975. 490-512.; MÁD AI Gyula 1965. 125-143.; SZABÓ István-SZABÓ László 1977. 71-92.; PETERCSÁK Tivadar 1978. 13-14.; PETERCSÁK Tivadar 1981. 43-61.; PETERCSÁK Tivadar 1984. 457-506.; PETERCSÁK Tivadar 1985. 253-265. 12. Heves Megyei Levéltár (HML) V-230/13,14. 13. Ezúton köszönöm meg Bajzát Vince (szül. 1899.) egykori közbirtokossági elnök segítségét, hasznos információit, valamint Bajzát Jani József (szül. 1909.) adatait. 14. BAKÓ Ferenc 1951. 283-330.; BAKÓ Ferenc 1955. 345^08.; BAKÓ Ferenc 1963. 297-315.; BAKÓ Ferenc 1966. 257-304.; BAKÓ Ferenc 1968a. 267-287.; BAKÓ Ferenc 19686. 67-91.; BAKÓ Ferenc 1969. 257-309.; BAKÓ Ferenc 1977.; BAKÓ Ferenc 1986. 9-19. 15. PETERCSÁK Tivadar (Szerk.) 1986. 16. SZÉMAN Zsuzsa 1986. 27. 146