Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Petercsák Tivadar: Egy gazdasági közösség a XX. század első felében. (A felsőtárkányi „volt úrbéres gazdaközönség”.)

Petercsák Tivadar EGY GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (A felsőtárkányi „volt úrbéres gazdaközönség") A hagyományos paraszti gazdálkodás kevésbé kutatott területe a közös erdő- és legelőhasználat, a lokális gazdasági közösségek szerepe és működése. A jobbágyfelszabadítás előtt a földesúr és a jobbágyok közösen használták a legelőt, az erdőben pedig a földesúr faizást biztosított jobbágyainak. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás következtében a jobbágy szabad tulajdonosa lett az általa művelt földnek. A volt úrbéresek szántóit és rétjeit különválasztották az allodiális birtokoktól, de a faizás továbbra is a földesúr erdejében folyt, a legeltetés pedig a közös legelőkön történt. Az 1853. március 3-án kibocsátott úrbéri pátens tette kötelezővé a legelő és az erdő korábban csak engedőleges elkülönítését a földesúr és az úrbéresek között. Az elkülönítést a rendelet nyomán felállított úrbéri bíróságok intézték. Általában hosszú éveket vett igénybe, amíg a földesúr és a jobbágyok igényeit figyelembe véve döntést hoztak. A legtöbb vita az egy jobbágytelekre eső legelő- és erdőilletőség területének megállapítása körül volt. A rendcLioen jobbágytelkenként megszabott 2-22 kishold közötti legelő és 2-8 kishold közötti erdő kiszabását a legelő és az erdő minősége, valamint az úrbéri faizási gyakorlat befolyásolta. Nyolc úrbéri zsellér számára egy egész telek utáni legelőt és erdőt számítottak.

1 A volt úrbéresek részére kimért legelőket és erdőket a falvak lakói felosztatlan állapotban, közösen használták. Ezt a XIX. század végétől országos rendelkezések szabályozták, de a rendeletek nyomán megalakult szervezetek, a közbirtokosságok tevékenységét nagyban befolyásolták a helyi viszonyok, a korábbi közösségi hagyományok. Mintaként szolgálhattak a nemesi közbirtokosságok. Az 1894. XII. te. szerint az osztatlan közös tulajdont képező legelőknél az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg a legelőrendtartást, a legeltetés, az állattenyésztés és az apaállattartás módozatait. A közgyűlés elnöke rendszerint a községi bíró. A birtokossági közgyűlés határozatait a községi elöljáróság hajtja végre.

2 Az 1898. évi XIX. te. a volt úrbéres közösségeket önálló erdőbirtokosságokká alakította, és az erdőket a legelőktől külön kezelésbe vette. A közös birtokosok gyűlésének határozatai alapján a választott elnök, erdőgazda, pénztárnok és a választmány irányítja a működést.

3 Az 1913. évi X. te. mondja ki, hogy a közbirtokosságok legeltetésben érdekelt tagjaiból legeltetési társulatokat kell szervezni.

4 Az 1935. évi IV. te. rendeli el, hogy a közös erdőhasználatra kötelezett tulajdonostársak kötelesek erdőgazdasági és egyéb közös ügyeik intézése céljából erdőbirtokos1. CSIZMADIA Andor 1977. 35; FÜR Lajos 1972. 110. 2. Magyar törvénytár. 1912.787-788. 3. 1898. évi... 4. Magyar törvénytár. 1914. 98-99. 10 Az egri múzeum évkönyve 145