Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája

RÓZSA György fejti ki egy helyen, hogy a vedutákon a horizontális nézet és a madártávlat nemegyszer keveredik egymással annak érdekében, hogy a képet hatásosabbá tegyék.

29 Egy korábbi megállapítás szerint a Hoefnagelnek tulajdonított veduta a horizont egy pontjáról, de különböző magasságból szemlélve ábrázolja a várat.

30 A terepen szerzett tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy Hoefnagel egri metszete a horizont egy pontjáról készülhetett. A terepbejárásom során azt tapasztaltam, hogy a várost nyugatról határoló Hajdú-hegy középvonalában, a Váci Mihály és Ankli József utca sarkától délkeletre haladva, a Radnóti és a Tor dai Ányos utcák kereszteződése közötti terület bármely pontján jól látható a várdombnak az a része, amit a Hoefnagel rézkarc megörökít. E helyen a rálátás is megvan a várra, ui. a Hajdú-hegy legmagasabb pontja 132 m, s a várdomb magassága 112 m. 29. BAKÓ Ferenc 1977.83. 30. Bakó Ferenc véleménye szerint Hoefnagel 1617-es egri metszete, valamint az erről készült 1664-es kiadású másolat, és az általa „londoni" vedutaként közölt ábrázolások mindegyike a horizont egy pontjáról, de különböző' magasságból szemlélve ábrázolja a várat. 2. kép. Georg Hoefnagel 1617-ben közzétett metszeten levő azonosítható objektumok: 1. Dobó-bástya; 2. Varkoch-kapu; 3. Fegyverraktár vagy arzenál; 4. Középkori vasolvasztó kohó; 5. Gótikus kaputorony ún. Hippolyt-kapu; 6. Gergely-bástya; 7. Várszékesegyház; 8. Sánckosár; 9. Setét-kapu; 10. Őrhely; 11. Alsó-kapu épülő részlete; 12. Makiári városkapu; 13. Kitűzött koponyák; 14. Palánk; 15. Középkori fürdő