Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája

Figyelemre méltó a várdomb mögötti terület realisztikus ábrázolása, ahol az ún, Cigléd-almagyari dombsoron szőlőtelepítés látható. Ez is tanúskodik a középkori Eger nagyjelentőségű szőlőkultúrájáról. Az ún. párizsi metszet (6. kép), amely az 1596-os ostromot mutatja, ugyanazon a területen szintén szőlőtelepítést ábrázol.

31 Megjegyezzük, hogy a térképeken napjainkban a szőlő egyezményes jele ($) azonos azzal, amit Hoefnagel 1617-ben közreadott metszetén, s az ún. párizsi metszeten is megfigyelhetünk, így ezeknek a vedutáknak térképészet-történeti érdekessége is van. Az egri vár ott épült fel az Eger patak völgyében, ahol közel 500 méter keskenyre összeszűkül a völgytalp, és a kiugró várdomb előnyösen uralja a völgyet. Később, ahogy a kettős vár (belső és külső, vagy huszárvár) nagysága elérte a legnagyobb kiterjedését, a külső vár felhúzódott a Cigléd-almagyari dombsorra. A Hoefnagel-metszet kitűnően mu3. kép. Részlet az 1617-ben készült egri metszetről, a koponyaábrázolásokkal 31. A párizsi metszet a Bibliothèque Nacionale 19 887. számú 1604-ből való kéziratában maradt ránk. A metszet az agri várnak az 1568-as alaprajzánál is régebbi állapotát tükrözi. Pataki véleménye szerint két templomtorony román ízű formája, a Varkoch-kapu alakja nem a képzelet szüleménye. A gótikus támívek, a földbástyák elhelyezése, a város és a vár összefüggése, a vár mögötti veszélyes domb elhelyezkedése, mind a valószínűség látszatát keltik. Viszont az a tény, hogy a városnak a vedután csak három kapuja van meg (1552 előtti állapot), a külső várnak pedig még nyoma sincs, viszont a belső várnak a keleti falán egymást érik a földbástyák, azt jelzik, hogy a kép talán még a Ferdinánd-Szapoly

ai harcok idején készülhetett, egy újsághír illusztrálására, majd ismét felhasználták az 1552-es ostrom magyarázatára, s végül az 1596-os ostrom ismertetése végett újból közreadta egy ismeretlen szerző, akinek nem volt arról tudomása, hogy a vár időközben többször is átépült. Pataki szerint a metszet, a vár 1527 körüli állapotát tükrözi. PATAKI Vidor János 1928. 8-9. 71