Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája

Ez a szép kivitelű metszetábrázolás az országos és a helytörténeti, régebbi és újabb kiadványok egész sorában megjelent másolatban. Készült róla időközben képeslap, fakszimile is. Utóbbi kiadás 1976-ban jelent meg, más magyarországi várábrázolásokkal együtt.

5 Bár ez a várábrázolás rendkívül közismert, a metszetkészítés korára vonatkozóan mégis megoszlanak a vélemények. A kutatók egyik része 1588-as, míg a másik csoportja 1617-es készítésűnek tartja. A készítést ez esetben a metszetábrázolás helyszíni felvételi idejére értjük. Az ábrázolás készítésére utaló 1588-as évszám megtalálható a vedután, a székesegyház homlokzatán. Ezt veszi figyelembe a kutatók egyik csoportja. Azok viszont, akik 1617-ben készültnek vélik ugyancsak a metszeten levő évszámot tartják elfogadhatónak. A Hoefnagel metszetet is tartalmazó metszetgyűjtemény a nyomdából végül is 1618-ban került ki. Általános az a jelenség, hogy az itt közreadott ábrázolásokat 1617-ből valónak tartják. Van azonban arra is példa, hogy meghatározták egy-egy veduta esetében azt is, mikor készült, vagy milyen korú állapotokat rögzít. így például a Nagyváradról készített rézkarcot a XVI. század végére helyezik.

6 Sáros vára ábrázolását 1542—1560 köztinek,

7 míg Komárom váráét Hoefnagel 1595-ben felvett munkájának tartják. Mindenképpen szükség van a metszetkészítés idejének meghatározására, mert néha egy rézkarc valamely részlete is nagy jelentőséggel bír. Éppen azért is fogadják el hitelesnek a Hoefnagel-féle metszeteket, mivel rendkívül valósághűek. Ezért az ő nevével jelzett vedutáknak a forrásértéke kétségtelen.

8 Az vitathatatlan, hogy a metszet elsőrangú helytörténeti dokumentum, viszont az, hogy a hódoltság kora előtti, vagy alatti Eger várát ábrázolja megválaszolatlan. Az pedig a dokumentum értékét mindenképpen befolyásolja, hogy pontos ismereteink vannak-e az ábrázolás helyszíni rajzának a készítési idejére, vagy sem. Ezzel részleteiben nem foglalkoztak, mint ahogy azt már tették más Hoefnagel-metszetek ismertetésekor. Kérdés az, hogy közel négy évszázad elteltével van-e módunk és lehetőségünk annak kiderítésére végül is mikor készült: a XVI. században, vagy a XVII. században a hódoltság idején. Tanulmányunk célja Georg Hoefnagel egri metszetének beható vizsgálata, s annak kiderítése mikor készíthették a metszetábrázolások helyszíni felvételeit. Az a véleményünk, hogy a rézkarc készítése korára a legmegbízhatóbb adatokat, a veduta nyújtja minden egyes részletével. Ezért áttekintjük a metszeten levő objektumok, épületek, s a táj részleteit. Vizsgálódásunk során kitérünk a metszetek szerepére, készítésére, s azok kutatására, Georg Hoefnagel életútjára, valamint a rézkarcon levő városábrázolás és városkép értékelésére. írásunk lényeges részét képezi a Hoefnagel nevével jelzett egri metszeten található különleges szokásábrázolás. A dolgozat végén a Függelékben köz5. Régi magyar várak. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka 16 metszetének fakszimile kiadása. Bp. 1976. 6. GERÖ László 1955. 402. 7. KALMÁR János 1971. 241. 8. Georg Hoefnagel metszetkészítő részletekre kiterjedő hű ábrázolásmódját igazolja a következő' példa. A Kolozsvári-testvéreknek (Márton és György) egyetlen fennmaradt alkotása a prágai Szent György szobor. Viszont történeti adatokból tudjuk, hogy Nagyváradon is állt 4 önálló királyszobor. 1360 körül készítették el a három királyi magyar szentnek (István, Imre, László) bronzból öntött álló szobrát, mely a váradi székesegyház előtt állt. A negyedik szobrot Szent László lovas szobrát 1390-ben állították fel a váradi püspök megbízásából. A híres és sokszor megcsodált szobrot ma mindössze egy rajzról ismerjük, amelyet a XVI. század végén Georg Hoefnagel készített, Nagyváradról. A kisméretű kép a szobor elhelyezéséről és a kompozíció fő vonalairól tájékoztat. Sajnos e 4 szobor Várad 1660-ban történt eleste után a pusztítás áldozata lett. - LOVAG Zsuzsa 1979. 40. 66