Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája

readjuk az 1617-es kiadású metszeten levő latin nyelvű tájékoztató magyar fordítását is. A szöveg értékelő elemzésére nem vállalkozunk. Az 1596-os ostrommal kapcsolatban jó összefoglalót ad SUGÁR István újabb tanulmánya.

9 A metszetek kutatása A vedutákkal foglalkozó kutatásnak három alapkérdésre kell irányulnia. Az első, hogyan igazul a veduta a valóságnak ahhoz a részletéhez, amelynek megörökítése céljából alkották, és mennyivel bővítette ki a valóság ponios forrásként felhasználható képét a művészi fantázia. Az első kérdéshez szervesen kapcsolódik a másik kettő: ki volt a művész és milyen szálak fűzték témájához, másrészt kikből tevődött össze közönsége, akik számára a mű megalkotására vállalkozott.

10 RÓZSA György a metszetekkel foglalkozó kutatás avatott szakértője okkal figyelmeztet: ,,. .. veszélyes dolog a tipológiai rendszer figyelmen kívül hagyásával egy veduta kiragadott részletei és a történeti valóság összevetéséből a látkép korára következtetni."

11 A legkorábbi fametszetek a XV. század elején készültek Európában. A metszetek a XVI. századtól, a fényképek nyomdai úton történő sokszorosításának az elterjedéséig, kulcsszerepet töltöttek be a képábrázoiások nyomdai előállításánál. De még akkor is, amikor a fényképek nyomdai másolása tökéletlen volt, a metszetkészítők konkurrenciát jelentettek a fényképészeknek. A metszetkészítők munkáival így találkozunk a XIX. század második felében is. A lefényképezett objektum képét fába metszették, s azt nyomtatták ki. Például ilyen volt Varsányi János felvétele az egri bazilikáról, melyről fametszet készült.

12 A fotográfia alapvetően megváltoztatta a veduták készítésének módját, s ezzel jelentősen hozzájárult a látképek hitelességéről vallott mai fogalmaink kialakításához.

13 Az egri veduták kutatásának több évtizedes múltja, s jelentős eredményei vannak. 1938-ban BARCSAY Amant Zoltán dolgozta fel, s gyűjtötte össze Eger régi ábrázolásait.

14 Valamennyi egri metszetábrázolás újabb számbavételére 1972-ben RÓZSA György munkásságaként került sor.

15 Új veduták ismertetésére vállalkozott DÉTSH

Y Mihály,

16 BAKÓ Ferenc

17 és KOVÁCS Béla

18

. Az egri metszetábrázolások irodalmában viszonylag kevés szerző próbálkozott azzal, hogy egy egész látképet, vagy annak részleteit összevetette volna a valósággal. Közülük figyelemre méltóak PATAKI Vidor János

19 s DÉTSHY Mihály munkái. E tekintetben BAKÓ Ferenc jutott a legmesszebb, aki 3 egri metszet összevetésére vállalkozott, s ily módon próbálta az általa „londoni vedutának" nevezett ábrázolást azonosítani, leírni.

20 9. SUGÁR István 1979. 5-44. 10. RÓZSA György 1972. 35. 11. RÓZSA György 1972. 35. 12. KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre 1854. 13. RÓZSA György 1972. 37. 14. BARCSAY Amant Zoltán, 1938. 1-144. kép. 15. RÓZSA György 1972. 35-57. 16. DÉTSHY Mihály 1959. 44-47. 17. BAKÓ Ferenc 1977. 73-91. 18. KOVÁCS Béla 1972. 331-340. 19. PATAKI Vidor János 1928. 1-35. 20. BAKÓ Ferenc 1977. 73-91. 5 Az egri múzeum évkönyve 67