Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Lázár Sarolta: Az egri vár törökkori magyar cserépedényei

édes tej, halak szerepelnek a mennyiség feltüntetése nélkül. Forrásunk még a kereskedők nevét is feljegyezte, akiktől az udvar ellátására szolgáló élelmiszereket vásárolták.

84 Az 1555. évi leltárkönyv ón tányérokról, tálakról, fatányérokról, amphorákról, sótartókról, gyertyatartókról tesz említést. A raktárakban olajos tonnák (nagyméretű tárolóedények) és agyagedények álltak. A bögrék rendkívül nagy számban, százas, néhol ezres tételekben kerültek be a leltárkönyvekbe, ezek azonban hadicélokra, kis cserépbombáknak készültek.

8 5 Az 1560. és az 1562. évi leltárak feltűnően kevés cserépedényt sorolnak fel. „... A gondnok házában: a hálószobában 6 óntányér, újon készült 12, két drb, 3 pintes kanna, 2 olajos edény " (1560.)

86 1562: „. .. Belső vár: Az pintérházba: öreg föld fazék 3. Fekete öreg korsó 1. Az prefectus házában az pince fölött: Közép tálak 2. öreg tányérok 8. Kisebbek 3. A vice udvarbíró deszkaházában: Egy rossz kanna, kit mustafának hínak 1. Két öreg föld korsó Üres táltok 1. Az királ konyháján: Serpenyő 1. Föld fazék 5. Az sütőházban: Vízhordó cseber 1. A harmadik botba: Két fazék olvasztott bárán faggyú. öreg föld korsó 4. Varasban: Az majorban: Tejfő fazék, föld 2. öt föld fazék, másnak való... ,"

87 Befejezésül a XVII—XVIIf. századi vászonfazekak és bögrék feltételezett készítési helyével szeretnék foglalkozni. A néprajzi kutatás megállapítása szerint a múlt században a tűzálló agyaggal nem rendelkező alföldi területeket, különösen a Tisza mentét, Gömör megyei, rimaszombati fazekasok látták el fazékáruval, amelyért élelmiszert kaptak cserébe. A másik felvidéki fazekasközpontból, Süvétéről is szállítottak Egerbe fazekasárut.

88 84. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. kötet 212-213. 85. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. kötet 227. 86. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. kötet 230. 87. SZABÓ Kálmán 1881. 753-761. 88. KRESZ Mária 1960. 229., 309. Kresz Mária szíves írásbeli kiegészítése is ezt a korábbi kereskedelmi kapcsolatot erősíti: az 5. kép 1. és 4. rajzával kapcsolatban felvetó'dik a gácsi eredeztetés lehetősége. 46