Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Lázár Sarolta: Az egri vár törökkori magyar cserépedényei

7ű7(13.kép3. rajz)

76 A stilizált növényi díszes tálak jellemzője a tagolatlan, gömbölyű perem, a függesztőfül, a sárga máz alatti zöld, barna festés. (A laza növényi mintákat sötétbarna festékcsík keretezi.)

77 Tányérok, kistányérok (13. kép 2. rajz, 14. kép 1-3. rajz)

78 A növényi díszes (13. kép 2. rajz), a díszítetlen (14. kép 1. rajz) tányérok mellett egy foltosán zöldmázas, azaz ún. márványozással díszített edény is előkerült (14. kép 2. rajz). Ennél a díszítésmódnál az edény még nedves felületére engobe-ot folyattak.

79 A fennmaradt korabeli számadás- és leltárkönyvek meglehetősen kevés adatot tartalmaznak a cserépedényekre vonatkozóan. Jellegüknek megfelelően vagy a fegyverekre, illetve a berendezési tárgyakra vagy az értékesebb holmikra fordítottak nagyobb figyelmet, a mindennapi élet olcsó eszközei, a konyhai edények csak ritkán tűnnek fel a tételek között. Az 1548—49-ből, Dobó idejéből fennmaradt számadáskönyvekben a vár udvari személyzetében két szakács, két sütő, két pincemester, két vízhordó és egy edénymosó szerepelt, akik szolgálatukért pénzt, illetve élelmezést kaptak az udvari konyhán, ahol a mosogatónő kivételével mind férfiak dolgoztak.

80 A konyha közel egykorú felszerelésének bemutatására álljon itt Comenius leírása: ,,. . . A szakács... főz fazekakban és vasfazekakban a tűzhelen és tajtékjokat lehányja az abárló (szűrő) kalánnyal. . . . Némelyeket ránt serpenyőben az három lábú vas fölött. . . ." A szövegben még szénvonyóról, (azsag-pemet) a tüzellőről, (melégető) mosdósajtárról (teknyő, válu) mély és széles tálakról, szén- (tűz) fogóról, szakács- (aprító) késről, szűrőedényről, (szita) kosárról és söprűről olvashatunk.

81 A fent említett egri számadáskönyv a katonaság élelmezésére is fontos adatokat tartalmaz. A katonák naponta négy cipót és fél pint (kb. 2 1) bort kaptak fejenként. Az élelmezésükben fontos szerepet játszott még a hal, a füstölt hús, lencse, savanyított káposzta.

82 Bort meglehetősen nagy mennyiségben fogyasztottak. Általában kiforrás és megtisztulás után rögtön itták, gyakran fűszerezték is (ürmös borok).

83 1558—59-ből Verancsics egri püspök udvari számadáskönyve maradt ránk. Konyháján 2—3 szakács és 2 edénymosó dolgozott, 50—58 személyt élelmeztek általában. A katonaság kenyér- és boradagja ebben az időben is változatlan maradt. A számadáskönyvben a kiadás rovatban leggyakrabban a káposzta, tojás, olaj, kolbász, alma, körte, 76. 3. rajz: V. 75. 27. 8. (A leltárkönyvben ezen a számon más tárgy szerepel) Eger — É-i falszoros, С szelvény. Űrtart.: 26 dl, belül halványzöld mázas, a stilizált sötétbarna színű növényi díszítés négyszer ismétló'dik a tál közepén. 77. KOZÁK Károly 1970. 165. 7. kép, 166. 8. kép; KALMÁR János 1959. LXVIII. tábla; BÁLINT Alajos 1962. XXX. tábla 30, 30a rajz. 78. 2. rajz: V. 65. 34. 1. Eger - Varkoch-kapu? Űrtart.: 4,5 dl, belül világosbarna mázas, amelyen fehér keretben sötétbarna és világoszöld színekkel készített stilizált növényi díszítéssel; 1. rajz: 60. 10. 3. 1. (A leltárkönyvben ezen a számon más tárgy szerepel.) Eger. Űrtart.: 5,5 dl, belül és a peremén kívül is sárgásbarna mázas, a közepén a máz lepattogzott; 2. rajz: V. 75. 34. 4. Eger - Gótikus épület, akna, 0-7 m. Űrtart.: 5,5 dl, belül élénkzöld mázzal márványozott; 3. rajz: V. 75. 23. 6. Eger - Földbástya, ágyúterem külső' falától 6 m-re. Űrtart.: 2,5 dl, belül világoszöld mázzal márványozott. 79. IGAZ Mária-KRESZ Mária, 1965. 129-130. 80. SZEDERKÉNYI Nándor. 1890. II. kötet 89. 81. COMENIUS 1959.142-143. 82. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. kötet 91-92. 83. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. kötet 97. 45