Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Lázár Sarolta: Az egri vár törökkori magyar cserépedényei

A XVI. század második felének - XVII. század elejének edénytípusai Főzőedények Fazekak, kis fazekak (1. kép 1—4. rajz)

17 Közös jellemzőjük a tagolt perem, amely a fedő jó felfekvését tette lehetővé, a nyúlánk forma, (az edény teste a vállánál a legszélesebb) rendszerint belül mázasak. Füles fazekak is vannak, a fülek a perem aljából indulnak ki. A füllel szemközti oldaluk erősen megégett, általában a főzőedényekre jellemző, homokkal soványított, szürkésfehérre, szürkésbarnára égett agyagból készültek. A típus kormeghatározásánál segít, hogy az 1. kép 2. rajzán szereplő edénytöredék a törökkori lépcső alól került ki. A vár már közölt leletei között két ilyen edény szerepel: az egyik a Püspöki palotába vezető reneszánsz aitó küszöbe mellől került elő és kísérőleletei a XVI. század elejére határozzák meg korát,

1 a másik edényt a Tömlácbástya falába vágott aknában találták meg és 14 db összeoxidálódott, a XVI. század közepéről származó ezüst dénár keltezi.

1 9 Ehhez a típushoz tartozó edényt mutat be HOLL Imre a nyéki ásatás anyagából, és XV-XVI. század elejeinek határozza meg.

20 Muhi területéről is hasonló bögre került elő, amely legkésőbb a XVII. század elejéről származhat,

21 tehát az egri edények ennek az edényfajtának a kormeghatározásában a felső határ megállapításánál nyújtanak segítséget. Bögrék (1. kép 5—7. rajz, 2. kép 1. rajz)

22 Ezek az edények formájuk alapján a kisköcsögök közé tartoznának, azonban a füllel szemközti oldal erős kormozottsága egyértelműen az elsősorban főzésre való felhasználásra utal. Jellegzetes arányaik mellett kihajló, tagolt peremük érdemel figyelmet. Belül mázasak, kívül festettek is lehetnek. (Egyszerű festékcsíkok.) Egyes darabok bevagdalásokkal kiképzett pereme a hullámosra kialakított peremtípusra emlékeztet. (1. kép 6. rajz.) Az inkább a tárolóedényekre jellemző hullámosra kialakított peremmel főzőedényeket is elláttak. (2. kép 1. rajz.) Ezekhez a bögrékhez hasonlókat közölt KALMÁR János a füleki várásatás anyagából, és kb. a XVI. századra határozta meg készítésüket. Edényei formailag a mai tejesköcsögökhöz hasonlítanak, de a füllel szemközti oldaluk ezeknek az edényeknek is megégett.

23 17. 1. rajz: V. 75. 37. 44. Eger - Tömlöcbástya, akna. 6-7,20 m. tírtart.: 10,5 dl, belül és a peremén zöld mázas.; 2. rajz: Eger - Tömlöcbástya, VIII. szelvény, a lebontott lépcső alól, 0,80-1,10 m. Belül és a peremén élénkzöld mázas.; 3. rajz: 53. 1002. 70. Muhi - a templom melletti nagyobb ház alapfalai mellől, felsőbb rétegek.; 4. rajz: Eger - Püspöki palota, II/1. terem aknája 0-2 m. Belül szemcsésen sárgásbarna mázas, a peremén kívül-belül zöld mázas. 18. KOZÁK Károly 1964. 222., 246. 15. fénykép 19. KOZÁK Károly 1964. 229., 264. 43. fénykép 20. HOLL Imre 1963. 278. 11. fénykép 21. ÉRI István-BÁLINT Alajos 1959. 6-37. XXX/4. fénykép 22. 5. rajz: Sirok. Nyakán vörös festékcsíkok.; 6. rajz: V. 75. 37. 51. Eger - Tömlöcbástya, a lépcsőlejárattól balra levő szemétgödörből. Ürtart.: 8 dl, belül és a peremén fényes barna mázas.; 7. rajz: V. 75. 23. 4. Eger - Földbástya, VII/A szelvény, 0-2,20 m. tírtart.: 9 dl, belül sárgásbarna mázas, kívül a felső harmadában 5 sárgásvörös festékcsíkkal.; 1. rajz: Eger - Tömlöcbástya, a hevenyészett lépcső alatti réteg, D-i rész. Belül és a peremén barna mázas. 23. KALMÁR János 1959. H/4. 38