Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Lázár Sarolta: Az egri vár törökkori magyar cserépedényei
Edénytöredékek (3. kép 6-8. rajz, 4. kép. 1., 3. kép 9—10. rajz 24 ) Az egri edények tanúsága szerint itt a szalagperemes fazekak és bögrék használata főként a XVII. század második felére, a XVIII. század elejére tehető, azonban már a korábbi évtizedek kerámiaanyagában is található ilyen töredék. A4, kép 1. rajzán a szalagperemet felfelé szélesedő edényformával párosította a fazekas. (Mezőkovácsházán szintén előkerült két szalagperemes bögre. 25 ) A 3. kép 6—8. rajzain további három, korai peremfajta látható. Fedők (2. kép 2—3. rajz) 26 A meglehetősen egyforma fedők szétválasztása rendkívül nehéz feladat. A felhasznált analógiákkal való közös vonás — a mázatlanság — csak valószínűsíti ennek a két darabnak a keltezését. Muhin került elő egy hasonló, lapos gombú, mázatlan, szürkére égetett fedő, 27 illetve Mezőkovácsházáról közöltek hasonló fedőmetszetet. 28 Tároló, tálaló edények Bögrék (2. kép 4—7. rajz, 3. kép 1-5. rajz) 29 Ezeknek az általában kisméretű, finom, fehér anyagú edényeknek a perem hullámos kialakításán kívül esetenként az edénytest legnagyobb méreténél szélesebb perem a jelíemzője (2. kép 4—7. rajz, 3. kép 1., 3. rajz). A közölt egri anyagban is található hullámos peremű fazék a már előbb említett reneszánsz ajtó küszöbe előtti leletegyüttesből, amelyet az ásató XVI. század elejeinek határozott meg. 30 A budai tabáni ásatások során szintén került elő ilyen peremű fazék és bögre, amelyeknek a kora a XV—XVI. századra tehető. 3 ' A füleki vár két XVI. századi bögréjének szintén ilyen felfelé szélesedő formája van. 32 Kecskemét környékéről több ilyen darab ismeretes, amelyek legkésőbb a XVII. század elejéről származhatnak. 33 összegezve az analógiák tapasztalatát, megállapítható, 24. 6. rajz: 71. 12. 33. Sírok. Belül világosbarna mázas, pereme belső oldalán jó minőségű barna mázzal; 7. rajz: Eger - Tömlöcbástya, a hevenyészett lépcső alatti rétegből, D-i rész. Kívül a peremén és a vállán vörös színű sávos, illetve hullámvonalas festéssel.; 8. rajz: Eger - Várásatás, Tömlöcbástya, VIII.szelvény, a lebontott lépcső alól, 0,80-1,10 m. Peremén és nyakán vörös csíkozással.; 1. rajz: V. 75. 36. 1. Eger - Püspöki palota K-i végéből. Úrtart.: 3,5 dl, peremén belül sárgászöld mázas.; 9. rajz: 53. 1004. 48. Muhi, a templomhely melletti nagyobb ház alapfalai mellől; 10. rajz: Muhi. > 25. BÁLINT Alaios 1939-40. XXV. tábla 3. rajz, XXVI. tábla 16. rajz 26. 2. rajz: Eger - Püspöki palota, I. emeleti sarokszoba aknája, 0-1 m; 3. rajz: Eger. 27. ÉRI István-BÁLINT Alajos 1959. 6. XXIX. tábla 2. fénykép 28. BÁLINT Alajos 1939-40. XXVI. tábla 19. rajz 29. 4. rajz: Eger - Szépbástya, DNy-i szelvény, latrína. Bélül és a peremén sárga mázas, kívül az oldalán mázfoltokkal; 5. rajz: 53. 1125. 2. Muhi, a templomhely melletti nagyobb ház alapfalai mellől, a 38. sz. helyről; 6. rajz: Eger - Püspöki palota, II/l. terem aknája, - 2 m. Belül vörösesbarna mázas; 7. rajz: Eger - Tömlöcbástya, VIII. szelvény, a lépcső alól, 0-1,20 m. Belül és kívül a peremén zöld mázas; 1. rajz: Eger - Tömlöcbástya, VIII. szelvény, a lépcső alól, 0-1,20 m. Belül zöld mázas, kívül mázfoltokkal; 2. rajz: Eger - Püspöki palota, II/3. terem aknája 0-7 m. Kívül a peremén és belül mázas, oldalán barnásvörös, hálós festéssel; 3. rajz: 71. 12. 37. Sirok - telep, a falszoros nyugati végéből. Belül sárgásbarna mázas, amely kívülre is lecsurgott; 4. rajz: 53. 1002. 50. Muhi, a templom melletti nagyobb ház alapfalai mellől, felsőbb réteg; 5. rajz: 68. 10. 275. Sirok - Alsó vár. Belül vékonyan sárga mázas. 30. KOZÁK Károly 1964. 222., 246. 15. fénykép 31. GARÁDY Sándor 1945. 434. 40. fénykép 32. KALMÁR János 1959. 4. LXXII. tábla 33. SZABÓ Kálmán. 1938. 105. 479-480. fénykép, 495. kép 39
