Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Lázár Sarolta: Az egri vár törökkori magyar cserépedényei

tődött bástyaudvaron részleges helyreállítás történhetett, valószínűleg ennek során alakították ki a lépcsőt.

4 Az emeletes Püspöki palota 1470 körül épült későgótikus stílusban. Az épület földszintjén borospincéket, konyhát és lakóhelyiségeket alakítottak ki. Az emeleten a palotatermek sorakoztak. Az 1552. évi ostrom idején az épületet erősséggé alakították át. Leverték az épület tetejét, a földszinti helyiségeket földdel tömték el, az emeleten pedig ágyúállásokat alakítottak ki. Az 1553-54-ben újjáépített épület a várkapitányok szálláshelye lett. Az 1558-64. évi leltárkönyvek a földszinten hat boltozott helyiséget említenek. (Raktár, műhely, asztalosraktár, ecetraktár - később pintérműhely, bormérő helyiség.) Az emeleten tiszti szállások, szabóműhely és konyha volt. 1596 után a pasa itt rendezte be székhelyét, az egri püspök 1688-ban kapta vissza palotáját, amely 1689-ben ismét várparancsnoki szálláshely lett. Ezután az épületet egyre méltatlanabb célokra használták. A palota emeletén a II/

1 - és H/3, helyiségek ÉNy-i sarkában egy-egy mély, eltömődött aknát bontottak ki a feltárások során. A II/1. helyiség aknáját vízelvezetésre használták, a XVI. század végén épülhetett. (A törökök valószínűleg fürdőnek építették ki a helyiséget.) Az akna a hódoltság megszűnte után töltődött fel. (XVII. század végéről származó kétfejű sasos és mázatlan, virágos, népies díszú kályhacsempék.) A II/3. helyiség szintén a XVI. század második felében épülhetett.

5 Az akna későn, feltehetőleg a XVIII. század folyamán töltődhetett fel.

6 (Fehérre égetett, belül zödmázas, nagyméretű tálak töredékei.) A Püspöki palota mögötti Északi falszorosból előkerült edényeket csak a típusok leírásánál lehetett hasznosítani, mivel legújabbkori feltöltődésből kerültek elő. A Püspöki palotán kívül a Tömlöcbástyában is kerültek elő még ideiglenes konyhára utaló nyomok. Meglétére a bástya DK-i szögletében a D-i fal belső síkján azonos szinten gerendanyílások, illetve az É-i falban feltárt két kemence maradványai utaltak. Az ettől nem messze levő reneszánsz bejárat a Püspöki palotát kötötte össze a T ömlő eb ásty ával. Küszöbének szintjén, illetve az attól kissé délebbre előkerült bögrék ehhez a konyhához tartozhattak.

7 A Földbástya eredeti földvédműve a XVI. század második negyedében épülhetett. A XVI. század második felében ennek, a - Tömlöcbástya előteréhez kapcsolódó - földpalánk műnek a helyére épült téglalap alapú bástya az 1552. évi ostromban súlyosan megrongálódott. 1562-ben a bástyát helyreállították.

8 Ama is látható bástya 1569-72 között épült ki ó-olasz rendszerben, a Tömlöcbástya Ny-i részének átépítésével egyidőben. A bástyát föld védmű vette körül. A visszafoglalás után ágyútermei és kazamatái beomlottak, romos állapotában egybeolvadt a Tömlöcbástyával. A Földbástya területéről a kiegészíthető edények szórványleletként kerültek elő. Rátérve az edények ismertetésére, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a hódoltságkori edénytípusoknak a középkori kerámiaanyagban megvannak az előzményei. Természetesen más az anyaguk, a formák csak nagy vonalakban hasonlíthatók össze, ritkább a mázazás és a díszítés. A leletanyag általában egységesebb a forma és a peremkiképzés tekintetében. 4. KOZÁK Károly 1964. 229-230. 5. KOZÁK Károly 1963. 128. 6. KOZÁK Károly 1959. III. 28. 7. KOZÁK Károly 1964. 222-223. 8. KOZÁK Károly 1973. 40-41. 36