Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Lázár Sarolta: Az egri vár törökkori magyar cserépedényei

Lázár Sarolta AZ EGRI VÁR TÖRÖKKORI MAGYAR CSERÉPEDÉNYEI Ez az anyagközlés kettős céllal született: miután a hódoltságkori kerámia alapvető meghatározása megtörtént, gazdagítani kívánom az eddig ismert edénytípusok sorát, másrészt pontosabb kormeghatározásukat is el szeretném végezni. Az edények ismertetését két nagy egységre osztottam: a biztosan vagy nagy valószínűséggel a XVI. század végén és a XVII. század első felében használatban volt edények bemutatására, illetve a XVII. század folyamán feltételezhetően végig, sőt még a XVIII. század elején is készített típusok ismertetésére. A hatalmas mennyiségű egri kerámiaanyagból természetesen csak egy kis rész vizsgálatát végezhettem el. (Igyekeztem minél több ép vagy kiegészített edényt felvenni a bemutatandó darabok sorába.) Választásom azért esett a Tömlöcbástya, a Püspöki palota, a Föld- és Szépbástya anyagegyütteseire, mert ezeken a területeken már befejeződött a feltárás, és a vár anyagára jellemző újkori feltöltésből származó leletek mellett itt kormeghatározó leletegyüttesek is kerültek elő.

1 Az ismertetendő cserépanyag készítésének és használatának időhatárai az egri vár történetének mozgalmas és dicsőséges szakaszát ölelik fel. Az ép edények közül számos a Szépbástya feltárásának Ny-i szelvényében előkerült szemétgödör leletei között volt. A gödör környezetében egy kutat, a XVIII. század első felében épített házak alapjait és egy széles utat tártak fel. A Szépbástya helyén a XVI. század előtt egy ágyúdombot jeleznek a felmérések, amelyet a XVI. század utolsó negyedében palánkkal erősítettek meg. A Szépbástyát feltehetőleg a törökök építették ki 1596—1687 között és pusztulása már a XVIII. században megkezdődött.

2 A Tömlöcbástya helyén egy, a XIII. században épült lakótorony állt. Az ásatás egy XIV—XV. századi gótikus torony maradványait is feltárta, amelynek ÉK-i falához egy háromszög alapú bástyarész épült, feltehetőleg 1542-48 között. A XVI. század végéig itt volt a vár tömlöce. A bástya 1552-ben jelentősen megrongálódott és a várudvar szintjéig töltődött fel törmelékkel. Jelenlegi formájában 1569—72 között épült ki Baldigara tervei alapján. A várnak a töröktől való visszafoglalása után a bástya állapota egyre romlott, a falkoronákig töltődött fel törmelékkel. Az egyik, a témánk szempontjából legfontosabb leletegyüttes a felső ágyúterembe vezető, ún. „hevenyészett" lépcső rétegének átvágásából származik. Az ásatási megfigyelések szerint a lépcsőt a XVI. század végén a törökök építették.

3 Az 1552 után feltöl1. A feldolgozás lehetőségét Kozák Károly teremtette meg számomra ásatási anyaga egy részének átengedésével, illetve a helyszínen való anyaggyűjtésem legmesszebbmenő támogatásával, amiért ezúton mondok köszönetet. 2. KOZÁK Károly 1969. 183. 3. KOZÄK Károly 1962. VII. 31. 3 Az egri múzeum évkönyve 35