Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfolók Eger vidékén

nem tanáltak semmit. Gondolkosztak a vezérek, hoty hát it mi légyen. Aszonygya, hogy itt, mivel nincsen semmi, hátakkor légyen Kerecsénd! [23] 240. Az éggyik makiári ember nagyon szerétté a turózs dérejét. És a gazdaasszony ászt főzöt neki. Oszt a gazdaasszony monygya néki, hogy: - Kérem, Gallaji, alulról is vegyél, od zaftosabb! - Maj sorra kerül az gazdaasszony! És mégétt éty tál dérejét. És éppen asz monygyák, ha valami jó munka van, hogy: Sorra kerül, min Gallajinak a déreje. [40] 241. À bocsi legény nősülni ákárt Csehibe. Nagyon szerétté áz italt, kéddeci rum vót á reggelije. Elment à papho, hogy összéággyá őket. De údba esett à kocsma, soka ért á pápho. Mikor ódáért, ász monygyá néki á páp: - No, fijám, hát máj vásárnap mise léssz, akkor méggyomónsz, csak utdnná lehet házásogynyi! De másnap legény búcsú vöt, á legény elfelejtette, hogy mikor mennyen á pápho. Elmënt à pápho, á páp ász montá néki: - Gyöjjön utánnám á templomba! De á legény ma álig látott, mondogatta magába: éty-kettő, éty-kettő, mer hol éggy, hol két papot látott. À páp letérdelt áz oltár elé, monta á legénynek, hogy térdéjjen léő is - osztáz тёк keresztül térdéit rájtá .. . [45] 242. A mátraderecskeiek megköszörülték a macskának a fogát, hogy jobban fogja az egeret.

19 [56] 243. Két novaji asszony beszélget: - No, ém mégittam két féldecit, osz hazalökött... Aszonygya ja másik: - Én hét féldecit ittam még, osz nem tuttam më sé mozdúnyi. .. [51] 244. Mentek hazafele a novaji asszonyok. Ëggyik is, másik is. Asszonygya éggyik a másiknak, hogy: - Hajjátok-é, ém má el vagyok fáradva! - Hát, ha te is el vagy fáradva, akkor én is el vagyok fáradva! Jó lenne, ha bárcsak két ember is lenne mellettünk! Aszonygya ja másik asszony: - Minek vóna itt az a két ember? - Hát, valamire csak jó vóna.. . Aszonygya néki a másik: - Hát, nem csinyálta оthol az éccaka? - Hát, csinyáltam, de nekem az még kevés vót. Hát, ijjenék vótak ezek a novaji asszonyok. [51] 245. Novajon az ember felment a padra. Osz méhhallották a zörgést odafenn. Ki van a padon, ki van a padon? Hát asztán nem látták idelentrő, mikor légyott, oszt akkor kérdeszték, hogy ki van a padon. Osz monta: senki! Mer ő vót odafenn, de légyott, osz nem vót ot senki. [51] 246. Baktáji asszony vót áz is. Asztán, ügyé valamikor Egerbe jártunk á melegvízre. Hát, ojján sokán vótunk, hogy várni kellet vóna neki, hoty heji légyen á melegvízbe. Osztán, hát ő bijon nem várakozik, ő megyén háza. Kérdezik tőié: - Há, má ijjén korán kimostál, Erzsá? - Hát, tuggyátok, én kimáráttám. . . 79. PA 1127-82 256