Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Bodó Sándor: A mezőgazdasági termelés igaereje Magyarországon 1895-ben

IRODALOM ALBERT Ferenc 1868. Heves és Külső Szolnok leírása. Eger. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája 1897. I.Budapest. BÉL Mátyás 1968. Heves megye ismertetése, 1730-1735. Eger. BERÉNYI Pál 1914. Skerlecz Miklós báró művei. Budapest. BODGÁL Ferenc 1960. A miskolci talyiga. Ethn. LXXI. 524-536. ÉBER Ernő 1961. A magyar állattenyésztés fejlődése. Budapest. FÉNYES Elek 1837. Magyarországnak . . . mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. III. Pesten. GAÁL László 1966. A magyar állattenyésztés múltja. Budapest. GYÖRFFY István 1936. Ló- és szamárhúsevés a magyar népnél. Ethn. XLVII. 323. JANKÓ János 1902. A balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest. Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben 1938. Budapest. Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény. 1870-1970 1972. Állattenyésztés. III. Budapest. SOÖS Imre 1975. Heves megye községei 1867-ig. Eger. SZEDERKÉNYI Nándor 1893. Heves vármegye története. IV. Eger. SZILÁGYI Miklós 1964. Adatok állattartásunk egy kevéssé kutatott problémájához. Ethn. LXXV. 279-282. VIGA Gyula 1979. Északkelet-magyarországi adatok a szamártartáshoz. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XVII-XVIII. 281-298. Miskolc. 1982. Szamártartás Magyarországon. Ethn. XCIII. 448-462. Sándor Bodó Zugkraft der landwirtschaftlichen Produktion in Ungarn im Jahre 1895 Die Studie stellt die Lage der Zugkraft der ungarischen landwirtschaftlichen Produktion gegen Ende des 19. Jahrhunderts dar. Aus den Tierzusammenschreibungen erkennen wir, wo und mit welcher Häufigkeit sich die Bevölkerung des Landes die Zugkraft des Rindviehs, des Büffels, des Pferdes, des Maultiers und des Esels zunutze gemacht hat. Wir erfahren auch, daß man in Transdanubien mit einer sehr intensiven Rinderzucht und mit einer bescheideneren Pferdezucht rechnen kann. Siebenbürgen war ebenfalls ein bedeutendes Gebiet der Rinder- und Ochsenhaltung; die Pferdezucht spielte nur eine untergeordnete Rolle. In der Großen Ungarischen Tiefebene waren die Bestände an Zugrindern und Zugpferden im 18. Jahrhundert beinahe gleich, aber gegen Ende des 19. Jahrhunderts veränderte sich dieses Verhältnis stark zu Gunsten des Zugpferdebestandes. Die im Jahr 1895 durchgeführte Gespannzusammenschreibung gibt eine gute Gelegenheit zu wesentlichen Feststellungen über den Energiebedarf und -verbrauch der 200