Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Bodó Sándor: A mezőgazdasági termelés igaereje Magyarországon 1895-ben
Igásfogatok Vármegye lófogat ökörfogat Ко «2 >> та > öszvér-szarra г fogat Tehénfogat Vármegye 09 Ю CD И5 cd J9 ló 00 Ю I «5 0) ей VU G ел о са Ко «2 >> та > öszvér-szarra г fogat Tehénfogat VI. Tiszafüredi jaras 1. Lőrincfalva 2 27 7 — — — — — — — 2. Nagy-Iván 3 87 24 13 2 16 8 — 3. Poroszló 10 191 40 3 6 43 1 1 2 2 4. Sarud 35 190 17 1 2 62 — 5. Tisza-Füred 44 288 16 13 19 123 3 — 42 6. Tisza-Igar 6 71 6 2 3 37 7. Tisza-Nána 53 147 42 8 3 43 — — 2 8. Tisza-Őrs 5 127 5 9 — 20 — — — 9. Tiszaörvény 1 21 14 1 2 5 — 1 10. TiszaSzőlős 28 101 7 12 2 40 4 3 1 — Összesen: 187 1190 178 62 37 389 16 4 48 2 Eger r. t. v. 493 164 8 5 6 3 Gyöngyös r. 1.1 /. 119 123 11 1 7 12 17 A vármegyei összesítő számok arról tanúskodnak, hogy Heves útjain háromszor annyi lófogat közlekedett, mint szarvasmarhafogat. Egyértelműen tükröződik ez az arány a vármegye városainak és falvainak egyedi számadataiból is. A települések túlnyomó részében — különböző arányban ugyan — de dominánsan lófogatokat alkalmaztak. Az összeírások alapján két gócban figyelhető meg a szarvasmarha vonóerejének számbeli többsége, mégpedig két Gyöngyös környéki faluban: Gyöngyöspatán és -sólymoson, valamint Heves déli részén: Kiskörén, Kömlőn és Pélyen. Gyöngyöspatán mind a kettős, mind a négyes ökörfogatok, Gyöngyössolymosón a kettős ökörfogatok száma kiemelkedő. Kisköre, Kömlő és Pély népe tekintélyes számú tehénfogatot jármok már 1895-ben, s Pélyen emellett kiugróan magas (76) a hatos ökörfogatok száma is. A teljes vármegye valamennyi hatos ökörfogatának felét Pélyen tartották és alkalmazták. 12 A lóigaerő adatai arról győznek meg bennünket, hogy a kevés számú egyes, az elenyésző mennyiségű négyes, az ugyancsak kevés — de igen régi gyakorlatot idéző — hármas fogat mellett általában kettős lófogatokat alkalmaztak. E tény, valamint az, hogy a szarvasmarha-igaerőt legnagyobbrészt négyes ökörfogatok adták, arra mutatnak, hogy Heves vármegye adottságai közepes erejű igafogatokat igényeltek a XIX. század végén. 12. Hihetetlenek e téren az 1935-ös fogatösszeírás adatai, amelyek szerint Kiskörén, Kömlőn és Pélyen egyetlen tehénfogat sem volt Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935-ös évben, 1938. 488-489. 13* 197
