Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész
7. A termelőszövetkezetek ellátása szakemberekkel Az átszervezés során létrehozott mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésének egyik fontos feltétele volt a szakember-ellátottság biztosítása. A szakemberek közül alapvető szerepe volt a mezőgazdászoknak és a könyvelőknek. A szakemberek biztosítása az egri járásban is gond volt. Az átszervezés előtt a falvakban csak a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetben dolgozott egy állattenyésztési agronómus. Az egri közös gazdaságokban sem volt szakember. Alkalmazásuk az átszervezés sorrendjében történt. Egy-egy helység kollektivizálása után, ha erre mód volt gondoskodtak szakember beállításáról. Az 1959 tavaszán alakult hét új termelőszövetkezet közül az év nyarán hatban alkalmaztak mezőgazdászt. 159 Ez tehát gyorsan megtörtént. Később azonban, amikor a járás átszervezése meggyorsult a mezőgazdasági szakemberek beállításának üteme lassult. 1960. december elején a járásban már 29 termelőszövetkezet volt, de csak 16-ban dolgozott mezőgazdász. 160 A hiányzó mezőgazdászokat 1961 folyamán pótolták. 161 Az 1961 januárjában átszervezett Eger termelőszövetkezeteibe viszonylag rövid idő alatt sikerült mezőgazdászokat alkalmazni. 162 A községek régi és új termelőszövetkezeteibe kinevezett mezőgazdászok többsége a 3004/2/1959. évi Korm. hat., valamint az 1006/1960. Korm. sz. rendelet alapján került munkahelyére. 163 Eger város termelőszövetkezeteibe is dotációs mezőgazdászok kerültek. 164 A mezőgazdászokat néhol a tagság ellenszenvvel fogadta. Ennek szemléltetésére röviden leírjuk a demjéni mezőgazdász esetét. A termelőszövetkezet 1959. december 19-i közgyűlésének egyik napirendi pontja a mezőgazdász alkalmazásának kérdése volt. A vezetőség erre az állásra az addigi kerecsendi mezőgazdasági felügyelőt javasolta. A kibontakozott vita szélsőséges megállapításai közül csak kettőből idézünk. Az egyik felszólaló ezeket mondta: „Nem kell mezőgazdász. Érti itt mindenki a munkáját, tudja mit mikor kell csinálni. Ha az állam akarja, akkor állítson be ő saját költségén, ne a tagok nyakán éljen az is." Egy másik felszólaló ezt hozta fel: „Mezőgazdász kell, de válasszon a nép maga közül." Végül öt ellenszavazattal a jelöltet mégis megválasztották. 165 A termelőszövetkezetekhez került mezőgazdászok szakmai képzettségéről nincsenek összefoglaló adataink. A részadatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdászok nagy része megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezett. Például az egri járás falvaiban 1960. november végéig alkalmazott 15 mezőgazdász közül 8-nak egyetemi, 5-nek pedig középiskolai végzettsége volt. Csak ketten rendelkeztek 6, illetve 8 osztállyal. 166 A megfelelő 159. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt Végrehajtóbizottság 1959. július 22-i ülésének jegyzőkönyve. Tájékoztató a termeló'szövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos határozatok végrehajtásáról, a szálastakarmány biztosításának helyzetéről. 1959. július 18. 160. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt Bizottság Mezőgazdasági Osztályának iratai. 1960. Jelentés a Megyei Párt-végrehajtóbizottságnak. 1960. december 6. 161. Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 162. HmL. Az egri Városi Tanács Irattára. A Mezőgazdasági Osztály iratai. 1961. Jelentés a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának a termelőszövetkezetek kádernyilvántartásáról. 1961. október 2. 163. Jelentés az egri járás termelőszövetkezeteinek 1960. évi zárszámadásairól. 1961. március 10. 164. Az egri Városi Tanács Irattára. A Mezőgazdasági Osztály iratai. 1961. Jelentés a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának a termelőszövetkezetek káderei nyilvántartásáról. 1961. október 2. 165. Termelőszövetkezeti Irattár, Demjén. Az 1959. december 19-i közgyűlés jegyzőkönyve. 166. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága I960, november 29-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a járás káderhelyzetéről.
