Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész

iskolai végzettség a gyakorlati munkában azonban több esetben nem bizc lyult elégnek. A szakemberek egy része ismereteit nem tudta jól alkalmazni. Az említett 15 mezőgaz­dász közül gyenge munkát végzett a kerecsendi, a mikófalvi, a nagytályai, a noszvaji, a makiári Béke és Rákóczi, valamint a verpeléti Petőfi Termelőszövetkezet agronómusa. 1 67 Míg mezőgazdasági szakemberekkel az átszervezés előtt a termelőszövetkezetek nem rendelkeztek, addig könyvelőkkel már igen. A kollektivizálás előtt működő 11 közös gaz­daságban mindenütt volt könyvelő. Ezek végzettségéről nincsenek adataink. Valószínűnek tartjuk, hogy kevés könyvelőnek volt szakképzettsége. Erre utal az 1959-es zárszámadási beszámoló következő megjegyzése is: „Örvendetes jelenség, hogy az új termelőszövet­kezetek szívesen fizetik meg a könyvelőt, de szakképzett legyen. A régi könyvelők közül sokan le fognak morzsolódni." 1 68 Amikor 1959 elején megindult a termelőszövetkezetek szervezése, megnövekedett a könyvelők iránti igény. Új könyvelők alkalmazása, megfelelő szakemberek hiányában, különösen a kezdeti időszakban nem volt könnyű. Ezért az alakuló közgyűlések után hetekig, sőt hónapokig is kellett várni a könyvelőre. Az 1959. március közepéig megala­kult, illetve felfejlődött termelőszövetkezetek közül április elején hatban nem volt szak­képzett könyvelő. 169 Október közepén még két új termelőszövetkezetnek nem volt könyvelője. 170 Az 1959 őszén, I960 telén alakult új termelőszövetkezetek viszonylag gyorsan tudtak könyvelőt alkalmazni. A jelzett időszakban alakult új tsz-ek közül 1960 közepén csak a balatoni és a tarnaszentmáriai közös gazdaságnak nem volt szak­embere. 1 71 Az 1960 nyarától az év november végéig alakult termelőszövetkezetekbe há­rom helyen nem sikerült könyvelőt alkalmazni. 1 Az 1961 januárjában alakult egri nagyüzemekbe február, illetve március hónapban nevezték ki a könyvelőket. 173 A könyvelők egy része állami támogatással került munkahelyére. Például 1960. november végén a községekbe került 26 könyvelő közül hatot állami támogatással helyez­tek ki. 174 A közös gazdaságokban dolgozó könyvelők szakképzettségéről nincsenek összefog­laló jellegű adataink. Például 1960. november végén a járás községeiben dolgozó 26 könyvelő közül 19-nek volt szakmai képesítése. 17S 167. Uo. 168. A termelőszövetkezetek 1959. évi zárszámadása. Szöveges beszámoló. 1960. február 16. 169. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága 1959. április 8-i ülésének jegyzőkönyve. A Mezőgazdasági Osztály beszámolója a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és a termelő­szövetkezetek megszilárdításáról. (Ekkor még csak a makiári Lenin Termelőszövetkezetnek volt könyvelője.) 170. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1959. október 14-i ülésének jegyző­könyve. Jelentés a Központi Bizottság termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos hatá­rozatának végrehajtásáról és a politikai munka tapasztalatairól. 1959. október 14. 171. HmL. Az egri Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának iratai. XXIII-205/42. 1960. Levél Kürti Gyulánénak könyvelői elhelyezése ügyében. 1960. július 11. 172. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága 1960. november 29-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a járás káderhelyzetéről. (November végéig a szilvásváradi, a szűcsi és az egerbaktai termelőszövetkezetben még nem volt könyvelő.) 173. Az egri Városi Tanács Irattára. A Mezőgazdasági Osztály iratai. 1961. Jelentés a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának a termelőszövetkezetek káderei nyilvántartásáról. 1961. október 2. 174. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága 1960. november 29-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a járás káderhelyzetéről. 175. Uo. 144

Next

/
Thumbnails
Contents