Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész
iskolai végzettség a gyakorlati munkában azonban több esetben nem bizc lyult elégnek. A szakemberek egy része ismereteit nem tudta jól alkalmazni. Az említett 15 mezőgazdász közül gyenge munkát végzett a kerecsendi, a mikófalvi, a nagytályai, a noszvaji, a makiári Béke és Rákóczi, valamint a verpeléti Petőfi Termelőszövetkezet agronómusa. 1 67 Míg mezőgazdasági szakemberekkel az átszervezés előtt a termelőszövetkezetek nem rendelkeztek, addig könyvelőkkel már igen. A kollektivizálás előtt működő 11 közös gazdaságban mindenütt volt könyvelő. Ezek végzettségéről nincsenek adataink. Valószínűnek tartjuk, hogy kevés könyvelőnek volt szakképzettsége. Erre utal az 1959-es zárszámadási beszámoló következő megjegyzése is: „Örvendetes jelenség, hogy az új termelőszövetkezetek szívesen fizetik meg a könyvelőt, de szakképzett legyen. A régi könyvelők közül sokan le fognak morzsolódni." 1 68 Amikor 1959 elején megindult a termelőszövetkezetek szervezése, megnövekedett a könyvelők iránti igény. Új könyvelők alkalmazása, megfelelő szakemberek hiányában, különösen a kezdeti időszakban nem volt könnyű. Ezért az alakuló közgyűlések után hetekig, sőt hónapokig is kellett várni a könyvelőre. Az 1959. március közepéig megalakult, illetve felfejlődött termelőszövetkezetek közül április elején hatban nem volt szakképzett könyvelő. 169 Október közepén még két új termelőszövetkezetnek nem volt könyvelője. 170 Az 1959 őszén, I960 telén alakult új termelőszövetkezetek viszonylag gyorsan tudtak könyvelőt alkalmazni. A jelzett időszakban alakult új tsz-ek közül 1960 közepén csak a balatoni és a tarnaszentmáriai közös gazdaságnak nem volt szakembere. 1 71 Az 1960 nyarától az év november végéig alakult termelőszövetkezetekbe három helyen nem sikerült könyvelőt alkalmazni. 1 Az 1961 januárjában alakult egri nagyüzemekbe február, illetve március hónapban nevezték ki a könyvelőket. 173 A könyvelők egy része állami támogatással került munkahelyére. Például 1960. november végén a községekbe került 26 könyvelő közül hatot állami támogatással helyeztek ki. 174 A közös gazdaságokban dolgozó könyvelők szakképzettségéről nincsenek összefoglaló jellegű adataink. Például 1960. november végén a járás községeiben dolgozó 26 könyvelő közül 19-nek volt szakmai képesítése. 17S 167. Uo. 168. A termelőszövetkezetek 1959. évi zárszámadása. Szöveges beszámoló. 1960. február 16. 169. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága 1959. április 8-i ülésének jegyzőkönyve. A Mezőgazdasági Osztály beszámolója a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és a termelőszövetkezetek megszilárdításáról. (Ekkor még csak a makiári Lenin Termelőszövetkezetnek volt könyvelője.) 170. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1959. október 14-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a Központi Bizottság termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos határozatának végrehajtásáról és a politikai munka tapasztalatairól. 1959. október 14. 171. HmL. Az egri Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának iratai. XXIII-205/42. 1960. Levél Kürti Gyulánénak könyvelői elhelyezése ügyében. 1960. július 11. 172. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága 1960. november 29-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a járás káderhelyzetéről. (November végéig a szilvásváradi, a szűcsi és az egerbaktai termelőszövetkezetben még nem volt könyvelő.) 173. Az egri Városi Tanács Irattára. A Mezőgazdasági Osztály iratai. 1961. Jelentés a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának a termelőszövetkezetek káderei nyilvántartásáról. 1961. október 2. 174. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága 1960. november 29-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a járás káderhelyzetéről. 175. Uo. 144