Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán

A várak részletes bemutatásánál az építési sorrendet igyekszem követni. Először a X. sz.-i Gyöngyöspata-Várhegy, majd a X-XI. sz. fordulójára keltezhető' MátrafüredMuzsla-tető kerül sorra. A többi vár között nem lehet biztos kronológiai sort felállítani, ezért nyugatról kelet felé haladva mutatom be őket. A kisnánai erődített földesúri központ zárja a sort. Gyöngyöspata- Várhegy A vár X—XIII. sz.-i történetével kapcsolatban csak Anonymust idézhetjük, aki művének 32. fejezetében ezt írja: „Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra-erdőben, ahol az unokájuk, Pata később várat épített."

2 7 A várat Bartalos Gyula 1885-ben említi először, majd 1909-ben, mint az ősváraknál újabb korinak látszót.

28 Pásztor József 1911-ben foglalkozott röviden a várral,

29 ugyanakkor Soós Elemér írt egy kisebb tanulmányt az 191 l-es Gyöngyösi Kalendárium számára.

30 Pásztor 1928-ban és 1933-ban megjelent könyveiben jórészt az ő adataira támaszkTWik.

3 ! 1965-ben, majd 1971-ben Kovács Béla végzett ásatást a vár területén. Tisztázta a sánc szerkezetét, a vár építését a X. sz. közepére feltételezte.

32 Ezt követően Szabó János Győző végzett kutatásokat a Várhegy alsó részén.

33 A falu templomától 400 méterre É—ÉK-re emelkedik a Várhegy. Nyugati és déli oldalát a Danka-patak folyj a körül. A 260 m tszf. magasságú hegy 60 m-rel emelkedik a völgy fölé. A vár kétrészes. A nagyjából kör alaprajzú, 1,27 ha-os felső várrészhez kb. 8 m-rel mélyebb szinten a 6 ha-os alsó várrész csatlakozik a keleti oldalon. Egyelőre csak a felső sáncról rendelkezünk ásatási adatokkal, a legnagyobbrészt lepusztult alsó sáncnak csak az ÉNy-i indítása maradt meg feltárható állapotban. Ennek mérete széles talpú sáncra utal. Amennyiben ez az alsó sánc is a X. sz.-i várhoz tartozik, a patai Várhegy az egyik legnagyobb a korszak várai között.

34 Kovács Béla megállapításai szerint az általa átvágott sáncszakasz előtt 4,5 m mély, 1,5 m széles V alakú árok húzódott, amiből a földet a külső oldalra termelték. Az árok belső szélétől 1,5—2 m-re 0,8—1 m széles, nedves agyagba rakott kőfalat talált. Ezen belül emelkedett a fa—föld—kő szerkezetű, erősen vörösre égett, kb. 15 m talpszélességű sánc.

35 Az ásatás során X—XI. sz.-ra keltezhető cserepek mellett néhány XV. sz.-i darabot is találtak. Ezek a vár 1460-as husziták általi hevenyészett újjáépítésével magyarázhatók, aminek különben régészeti nyomait a kerámia kivételével nem lehetett megfigyelni.

36 A Várhegy felső platója jelenleg füves, bokros terület, az alsó rész mezőgazdasági művelés alatt áll. Gyöngyös-Mátrafüred-Muzsla-tető A Muzsla-tető sáncvárára elsőként Kandra Kabos figyelt fel. 1889-ben Benevárról tartott előadásában megemlíti a Muzsla „mostani mesterséges alakját" és azt a helyi 27. GYÖRFFY György 1975. 159. 28. BARTALOS Gyula 1909. 436. 29. PÁSZTOR József 1911. VII. 1-2. 30. SOÓS Elemér 1911/b. 31. PÁSZTOR József 1928. 14., 1933. 4., 6., 79-83. 32. KOVÁCS Béla 1974. 33. Régészeti Füzetek Ser I. 22/1969/58; 24/1971/48; 27/1974/72; 28/1975/94-95. 34. SÁNDORFI György 1983. 35. KOVÁCS Béla 1974. 236. 36. KOVÁCS Béla 1974. 240. 0

, »1 6 Az egri múzeum évkönyve