Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán

Gyöngyöstarján—Világosvár építését az Aba-nemzetség Tarjáni-ágához, Gyöngyössólymos—Dezsővár, —óvár, —Nyesettvár építését a Solymosi-ághoz köthetjük. Verpelét— Földvár, Tamaszentmária—Várhegy a Verpeléti-ághoz kapcsolható. Markaz-Aba Samu várát vagy a Kompolti- vagy (az alaprajz hasonlósága Benevárral!) a Csobánka-ág építhette. Recsk-Szederjesvár esetében, bár közvetlen adattal nem rendelkezünk, a BorhBodon-ág vagy a Kompolti-ág képzelhető el. A kisnánai földesúri központ minden bizonnyal a Kompoltiakkal hozható kapcsolatba. Első említésekor Benevár a Csobánka-, Oroszlánkő a Kompolti-ág birtokában volt.

2 б A várak elhelyezkedését vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy valamennyi hegytetőn helyezkedik el. A Mátra területén találhatók a mai országterület legmagasabban fekvő középkori várhelyei. Ezek közül a most tárgyalt területen fekszik Nyesettvár (812 m), Világosvár (709 m), Szederjesvár (660 m), Oroszlánkő (6Q2 m), Gyöngyössolymos-Óvár (570 m). A hegység peremének alacsonyabb, de jól védhető, meredek oldalú hegyein épültek: Mátrafüred-Muzsla (485 m), Benevár (470 m), Markaz-Aba Sámuel vára (450 m), Dezsővár (320 m). Gyöngyöspata-Várhegy elhelyezkedése megfelel a hasonló korú nemzetségfői várakénak (260 m). A verpeléti motte is egy alacsony fekvésű, lapos platón található (214 m). Tamaszentmária-Várhegy környezetéből kúposán, meredek oldalakkal emelkedik ki a Tarna-völgy közepén (mai, lebányászott alakjában 196 m). Végül Kisnána „vára" lent a faluban, jelentéktelen emelkedésen épült (kb. 165 m). Ha a várak környezetükhöz viszonyított relatív magasságát vizsgáljuk, azt figyelhetjük meg, hogy az az abszolút magasságtól független. A legjelentősebb relatív magasságok Világosvárnál, Markaz-Aba Sámuel váránál mutatkoznak (250 m). Jelentős még Nyesettvár, Oroszlánkő, Muzsla-tető és Benevár, Szederjesvár esetében is (200, 150, 140, 130, 100 m). A legkisebb relatív magassága Dezső várnak és a kisnánai földesúri központnak van (30, ül. kb. 15 m), bár Dezsővárat szinte függőleges sziklafalak határolják, ami a kis relatív magasság ellenére is megbízható védelmet nyújt. A magassági adatok alapján feltételezhetjük, hogy a hegység magasabban fekvő várai épülésükkor is inkább csak menedékhelynek számíthattak birtokosuk családja és értéktárgyai számára. Esetleg vadászatok alkalmával szállásként is igénybe vehették őket. Ha a várak védett területét nézzük, akkor feltűnik nagyságával a gyöngyöspatai Várhegy (1,27 ha a felső vár, 6 ha az alsó). A korban hozzá legközelebb álló MátrafüredMuzsla-tető területe csak 0Д5 ha, alig nagyobb a „történelem nélküli" kis várakénál. AXI-XIII. sz.-i várak védett területe néhány kivételtől eltekintve 0,01-0,1 ha között mozog. A legkisebb a Dezső vár, mindössze 0,01 ha. A többitől eltér ezen a téren három várunk. Gyöngyöstarján—Világosvár (0,4 ha), amely négy, egymástól is árkokkal elválasztott részből áll. A verpeléti Földvár, amely a többi mottéhoz hasonlóan aránylag nagy körülárkolt területtel rendelkezik (1,15 ha). A kisnánai „vár" is nagyobb a kora középkori kis várak átlagánál (0,34 ha). Tamaszentmária esetében nincs adatunk, de a hegy alapján az átlagnak megfelelő 0,1 ha alatti lehetett. A várak általában egy részesek, ez alól a már említett Gyöngyöspata-Várhegy, Gyöngyöstarján—Világosvár és rajtuk kívül Domoszló—Oroszlánkő, Recsk—Szederjesvár a kivétel. Oroszlánkő várának nyugati és déli oldalán húzódik egy gyengén védett elővár, míg Szederjesvárnál az északi és déli lejtők egy részét kerítették hozzá árokkal a vár területéhez. 26. FÜGEDI Erik 1977. 107., 173. 80