Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

kozólag is jelentős adalék. Hiszen kizárja annak lehetőségét, hogy a patai II. templom megépítését a XI. századnál későbbi időre helyezzük. Ugyanis ha a vár II. templomának késői, XII. századi megépítését tételeznénk fel, azt állítanánk, hogy a XI. században a vár esperesi temploma kisebb méretű volt, mint a várat kiszolgáló falu plébániatemploma. Nem nehéz belátni, hogy ilyen feltevés képtelenséget állít. — A II. templomunk tehát legrosszabb esetben a plébániatemplom megépítésével volt egyidős. De az a valószínűbb, hogy építése azt kevéssel megelőzte. Azaz a II. templomot legkésőbb a XI. század harmadik harmadára, valószínűbben a közepére (az ötvenes évekre) keltezhetjük. Tehát pontosan arra az időszakra, amelyre a II. templom alapárkában talált István dénár eredetinek vélt helyzete alapján (első alternatíva) ez megállapítható. Az északi oldalkápolnának a hajóhoz való hozzáépítését úgy a vártemplom, mint a plébániatemplom esetében a XII. századra helyezhetjük. Ismét hozzátéve, hogy a vártemplomnak ez a gazdagítása időben megelőzhette a plébániatemplom hasonló jellegű bővítését. összefoglalásként pontokba foglaljuk a Szt. Péter templom sorsának az alakulását. 1. A XI. század elején megépült az első templom; egyenes szentélyzáródással, zömök téglalap alakú hajóval, szentélyében is először síkfödémmel, később boltozattal. A templom körül temetőt nyitottak, amelyet körülkerítettek. A temető árkolása nem szabályosan egyenes vonalú és valószínűleg négyszögben vette körül a temetőt. 2. A XI. század közepe táján (harmadik negyedében) lebontották az első templomot és a helyén nagyobb, boltozott templom épült íves szentélyzáródással, négyzetes hajóval, feltehetőleg 2—2 pillérrel osztott belső térrel. — Ekkor épült még a falu plébániatemploma (kisebb méretekkel, osztatlan belső térrel). 3. A XII. század folyamán a templom északi hajófalához hosszanti téglalap alakban oldalkápolnát építettek, amely jelentős személy [és családja] temetkezési helyéül szolgált. — Ekkor vagy kevéssel ezután építhették meg a plébániatemplom oldalkápolnáját. 4. A XIII. században a vártemplom oldalkápolnájából a két legjelentősebb sírt exhumálták. — Előtte a plébániatemplomot átépítették, méretei a vártemplomét túlszárnyalták. Új oldalkápolnával is kiegészítve az exhumáltak maradványainak a befogadására alkalmassá vált. A Szt. Péter templom rangcsökkenése a plébániatemplom javára megtörtént. 5. A XIII. század második felétől a török közeledtéig valószínűleg temetkezési tilalom volt a Szt. Péter templom temetőjében és oldalkápolnájában. XV. századi forrás szerint a vártemplomot szőlők vették körül és kápolnaként tartották számon (feltehetőleg időleges istentiszteletekkel). 6. A XVI. században (valószínűleg 1526—1544 között) a templomhajóban és az oldalkápolnában temetkeztek (77., 93., ül. 1. sír). A várat a török harcokra rendbehozni szándékozó építők vagy a vár őrsége köréből valók lehettek az eltemetettek. 7. Hatvan elestével (1544) Pata szultáni birtok, többször kirabolták, de a Szt. Péter templom pusztulásáról közvetett adatunk sincs. Lehetséges, hogy a XVI—XVII. századok folyamán a templom csupán a használaton kívülisége okából vált lassan romossá. (Előbb boltozata szakadhatott be, mint pl. a ciszterciták temploma Bélapátfalván). A XVIII. század első felében a falu öregjei sem tudták, hogy mikor és hogyan lett rommá. 8. A XVIII. században és a XIX. század első évtizedeiben (talán egészen az 1850-es évekig) egyházi parancsra ide temették a kereszteletlen gyermekeket. 9. Az úrbéri tagosításokkal párhuzamosan az egyház engedélyével lebontották a Szt. Péter templom még álló falait, amelyekből a XIX. század végén még fejtették a falubeliek a templom köveit. Egy sírkő ekkor került a Medus-Molnár családhoz (az istálló küszöbe elé helyezték). A templom és temetőjének a területe több szőlősgazda tulajdonát képezte. 53