Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

A XIX. század végi kataszteri térképen a templom területének megfelelő parcella külön egységet képez és terméketlen, köves földként szerepelt. 10. A Béke Mgtsz 1962 után siKerrel hasznosította a templom területét, mélyszántással rendszeresen árpát vetettek bele, 1969-ig. A templomot az 1973-75 években tervmunkával feltártuk, majd időlegesen visszatemettük, 1976-79-ben területét védetté nyilváníttattuk. Rokonépítmények A Gyöngyöspata—Póctetőn feltárt I. és II. templomok rokonépítményeit több oldalról közelítve kereshetjük. Az I. templom a korai egyenes záródású szentélyű egyházak vizsgálatára ösztönöz. A II. templom a két-két pillérrel tagolt, négyzetes hajójú és félköríves szentélyű egyházak párhuzamainak a számbavételére sarkall. De helyénvaló a más szempontú összefüggések keresése is: mindenekelőtt a XI—XII. századi esperesi templomokkal. Egyenes szentélyzáródású templomokról A régészeti-művészettörténeti kutatások azon eredményét, amely az Árpád-kori egyenes szentélyzáródású templomaink keletkezését a cisztercita építkezések hatásának (majd a bencések szorgalmazásának) tulajdonítja, ennélfogva a XII. sz. végénél nem korábbra és zömmel a XIII. századra datálja (a falusi ilyen templomok építését pedig a XIII. sz. második felére), nincs okunk megkérdőjelezni.

8 Ezzel úgy vagyunk, mint a legtöbb felismeréssel: a felfedezés öröme általánosításokra vezet és a kivételek bizonyosnak látszó adatainak a felülvizsgálatára buzdít. Ilyen felülvizsgálat jogos és szükséges. Kitűnő példa erre a veszprémi Szt. Miklós egyház. Egyenes szentélyzáródású templomát Rhé Gyula a kutatóárkokban előkerült sírok érmei alapján (Salamon 1063-64.évi veretei stb.) a XI. sz. közepére keltezte.

86 Kralovánszky Alán ellenőrző ásatása kiderítette, hogy a templomot egy XI-XII. századi temetőre építették a XIII. században.

8 7 Korszerű ásatások az ország legkülönbözőbb tájain nagyszámú korai félköríves szentélyű templomot hoztak napvilágra. Azonban néhány esetben egyenes szentélyzáródású XI-XII. századi templomra is leltek. Mezősiné Kozák Éva kitűnő új tanulmányában nyolc olyan a Kárpát-medencében található egyenes szentélyzáródású templomot vett számba, amelyeknek az építése a ciszterciták hazai tevékenységét megelőző időszakra tehető. Ezek korai datálása kétségen kívül helytálló.

88 Sőt továbbiak, legalább már 16 templom felemlíthető. Időrendi sorrendben: 1. Esztergom—Szentkirály : XI. sz. eleje. Horváth István közöletlen feltárása.

89 2. Aracs: [Vranjevo, Jugoszlávia]: XI. sz. eleje. A hírneves kövön ábrázolt templom itt egyenértékű egy ásatással. Más kérdés, hogy eredeti helye a sírkőnek minden valószínűség szerint nem Aracson volt, hanem Sóvár környékéről, esetleg egy elpusztult szerémségj templomból való.

90 3. Gyöngyöspata-Póc 85.GEREVICH Tibor 1938. 31. - KOZÁK Károly 1961-62. 111-133. - KOZÁK Károly 1965. 133-156. 86. RHÉ Gyula 1929-1930.10-13. 87. Kralovánszky Alán baráti szóbeli közléséből. 88. M. KOZÁK Éva 1983. 322-325. 89. Horváth István baráti közléséből, 1979. évi feltárása. A templom szentélye belül íves, kívül négyszögű, A templom körüli temetőben többek között Szt. István és Aba Sámuel érméi kerültek napvilágra. 90. CSEMEGI József 1958. 174-187. NAGY Sándor 1979. 95-103. 54