Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Petercsák Tivadar: Népi erdőbirtoklás Heves megyében a XIX–XX. században

GELENCSÉR JÓZSEF 1982. Egy sajátos erdőközösség Szentbékkállán. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 16. 305-309. HEGYEI IMRE 1975. A népi erdőgazdálkodás jogszokásairól. In.: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon (Szerk. Kolossváry Szabolcsné) Budapest. 490-512. JABLONKA Y GÉZA 1968. Az alsóőrsi közbirtokosság, a közös gazdálkodás egy régi formája (1816-1964). Agrártörténeti Szemle X. 180-203. KOLOSSVÁR Y SZABOLCSNÉ 1975. A magyar erdőgazdálkodás történelmi fejlődése. In.: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon (Szerk. Kolossváry Szabolcsné). Budapest. 15-79. Magyarország földbirtokosai. Budapest. 1893. Magyar Néprajzi Lexikon 4. MADAI GYULA 1965. Diósgyőri adatok a közös, népi gazdálkodás és birtoklás múltjához. Történelmi Évkönyv I. Miskolc. 125-143. 1970. A hagyományos paraszti erdőgazdálkodás kutatásának általános kérdései. In.: Népi kultúra Borsodban (Szerk. Mádai Gyula) Miskolc, 13-29. MOLNÁR JÓZSEF 1966. Nagyréde története a feudalizmus korában. Budapest. NAGY GYULA 1964. Képek Gyöngyössolymos történetéből. Gyöngyös. PETERCSÁK TIVADAR 1978. Hegyköz. Miskolc. 1979. Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. XVII-XVIII. 261-280. 1981. Az erdő szerepe a Zempléni-hegyvidék népének életében. In.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (Szerk.: Szabadfalvi József). Miskolc, 43-61. 1982. A paraszti erdőhasználat néprajzi kutatása Észak-Magyarországon. Agria XIX. 375-392. SOÓSIMRE 1975. Heves megye községei 1867-ig. Eger. SZABÓ ISTVÁN-SZABÓ LÁSZLÓ 1977. Az erdő szerepe az Ipoly-völgy községeinek életében a jobbágyfelszabadítás után. In.: Börzsöny néprajza (Szerk. Ikvai Nándor). Szentendre. 71-92. TAGÁNYI KÁROLY 1896. Magyar erdészeti oklevéltár, Budapest. Tivadar Petercsák Dörflicher Forst besitz im Komitat Heves im 19/20. Jahrhundert Der nördliche Teil des Komitats Heves, das Gebiet des Mátra- und des Bükkgebirges, ist mit weitausgedehnten Waldungen bedeckt Die Rolle und die Bedeutung des Waldes für die einzelnen Dörfer ist unterschiedlich und hängt von der Größe des Waklgebieles in der Mark des Dorfes ab. Im Komitat Heves geschah die Trennung der gutsherrlichen und bäuerlichen Wälder in den 50-er und 60-er Jahren des 19. Jahrhunderts nach der Aufhebung der Leibeigenschaft im Jahre 1848. Der den ehemaligen Leibeigenen früher zur Nutzung zugewiesene Wald wurde nicht unter ihnen aufgeteilt, sondern blieb weiterhin in gemeinsamer Verwaltung. Als Organisation der gemeinsamen Wald- und Weidebenutzung wurden in den Dörfern ein oder mehrere Kompossessorate {közbirtokosság) gebildet. Diese waren innerhalb der Gemeinde selbständige Körperschaften mit einer eigenartiger Organisation. In den wichtigeren Angelegenheiten entschied die Versammlung der Mitglieder. Die ständige Verwaltung war die Aufgabe des Vorstandes (Präsident, Kassierer, Forstwirt). Die Kompossessorate verfügten neben Wald, Weide und Wiese auch über anderes Vermögen (Haus der Hirten, Stier, Eberschwein, Viehställe). 264