Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Petercsák Tivadar: Népi erdőbirtoklás Heves megyében a XIX–XX. században

vevő nevét. Ha nem tudtak megegyezni, hogy kié legyen egy szebb példány, hosszabb és rövidebb pálcikával nyilat húztak. Felsőtárkány

ban 1936 decemberében 81 rakat tőkét termeltettek ki a közös erdőből, és rakatonként 6 pengőért értékesítették elsősorban a jogosok között.

39 Az árverésből befolyt összeg a közösségi kiadásokat fedezte, de pl. Mikófalván rendszeresen osztalékot is fizettek a tagoknak. Sokfelé általános volt, hogy a faosztás után még néhány vastagabb szálfát elárvereztek, hogy meglegyen az áldomásra való. A XX. század első évtizedeiben a közbirtokosság még együtt intézte a közös erdő és legelő ügyeit, majd központi rendelkezések nyomán a legtöbb községben külön legeltetési társulatok alakultak. Felsőtárkányban az 1930-as években már úrbéres erdőbirtokosság és legeltetési társulat működött külön vezetőséggel. Külön tartották a gyűléseiket, de a vagyonkezelés együtt történt. A két szervezet együttes ülésen próbálta megindokolni az alispáni rendelet ellenében fenntartott közös vagyonkezelést 1937. december 12-én. Ugyanazok a tagok alkották a legeltetési társulatot, akiknek hasonló számú illetőségük volt az erdőbirtokosságban is. „A két birtokosság eddig is teljes megelégedésre működött minden közös ügyben, a szétválás esetén a legeltetési társulat megélni nem tudna, mert bevétele elenyészően csekély, s a tagok az erdőilletőség után kivetett hozzájárulási díjból fedezik a társulat hiányát."

40 A Heves megyei Közigazgatási Bizottság nem engedélyezte a közös költségvetés készítését és az együttes vagyonkezelést, így 1941. március 16-án szétvált a két közbirtokosság. Külön elnököt választottak a két testület élére, de a pénztáros mindkét birtokosságnál ugyanaz a személy lett.

41 Vásárolt közös erdők Heves megye falvaiban a XX. század első felében a lakosok többfelé közösen vásároltak erdőt a falu határában birtokos uradalmaktól. Az erdőn kívül legtöbbször jelentős legelőterülethez és szántóföldhöz is jutottak, sok esetben kifejezetten a legelő növelése miatt vették meg a területet. Az 1925-ös statisztika szerint az alábbi közös vásárlás révén létrejött kisebb birtokosságok voltak a megyében.

42 összes Legelő Erdő Szántó Rét Község Megnevezés terület kat. h. kat. h. kat. h. kat. h. kat. h Recsk Gál József és tsai 445 214 231 — Egercsehi Bartha Alajos és tsai 199 36 — 163 Egerszólát Molnár Dezső és tsai 166 31 6 112 17 Tarnaszentmária Majoros Mihály és tsai 120 4 116 — Domoszló Fehér István és tsai 240 — 240 — Gyöngyöspata Hanisz erdő birtokosság 145 33 112 — Kisnána Lipe erdőtársaság 154 9 145 Hasznos Tóth Lajos és tsai 242 — 242 — — Holtner Mátyás és tsai 115 40 58 12 5 39. HmL. V-230/14. 40. HmL. V-230/14. 41. HmL. V-230/14. 42. Magyarország földbirtokosai 138-154. 260