Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Petercsák Tivadar: Népi erdőbirtoklás Heves megyében a XIX–XX. században

monográfiák többször írnak erről. „Nagy átka ezeknek az erdőknek, hogy a birtokos rendszerint az egész falu népe ... miáltal egészen ellepik a legelő marhák."

18 „Megyénk erdőbirtokosai inkább a legelő szaporítása, mintsem az erdő rendes és szorgalmas míveléséről gondoskodnak, az erdő nagyobb részét... a juhokkal legeltetik."

19 Az állami kezelés alá helyezés után a közös erdők szakszerű kezeléséről az erdőbirtokosoknak kellett gondoskodniuk az állami erdőfelügyelőségek ellenőrzése mellett.

20 A közbirtokosságok szervezeti felépítését és működését központi rendeletek szabályozták, de nagyban befolyásolták a korábbi hagyományok is. így megyénkben példaként álltak az úrbéres közösségek előtt az évszázados múlttal rendelkező nemesi közbirtokosságok.

2 x Az úrbéresek közbirtokossága a falun belül önálló testületet alkotott és sajátos szervezeti rendje volt. A közös vagyont és a működést érintő minden fontos kérdésben a tagok közgyűlése döntött. Gyűlést tartottak év elején, amikor az előző évi munkát értékelték, megválasztották az új vezetőséget és megfogadták az új alkalmazottakat. Télen a fakitermelés és faosztás idején is mindenütt volt közgyűlés. A közgyűlések jegyzőkönyvei sajnos a legtöbb helyen elkallódtak, pedig ezek bepillantást engednének a közbirtokosságok mindennapi életébe. A Heves Megyei Levéltár őrzi a felsőtárkányi volt úrbéres gazdaközönség gyűléseinek 1922-től 1945-ig vezetett jegyzőkönyveit.

22 Felsőtárkányban pl. 1922-ben az alábbi időpontokban tartottak közgyűlést és a következő témákat tárgyalták:

23 1922. január 1. — választás. 1922. február 2. — vágott fa hazaszállítása, mészégetőktől haszonbérleti díj szedése, a közbirtokossági területen levő akácfák értékesítése, a használhatatlanná vált bika értékesítése. 1922. március 25. — felesleges bikaszéna eladása, legelőbér megállapítása. 1922. augusztus 22. — közbirtokossági föld haszonbérbe adása, tűzkár megbecsülése, a kerülőnek hulladékfaszedést engedélyeznek. 1922. november 19. — nyilasok árverésének elhatározása, költségvetési hozzájárulás kivetése. Felsőtárkányban a vezetőséget évenként, Mikófalván négyévenként választották. A jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a rátermett és a közösség bizalmát élvező vezetőségi tagokat rendszeresen újraválasztották. A közbirtokosság vezetője az elnök, gazdasági elnök (Bükkszék), gazdaközönségi elnök (Felsőtárkány). Rendszerint egy módosabb, rátermett gazdát választottak erre a tisztségre, akit mindenki becsült. Az elnök volt a közbirtokosság felelős vezetője, képviselte a testületet a hatóságoknál, tárgyát a község vezetőivel és az erdészeti hivatallal, ő vezette le a gyűléseket. Fakitermeléskor ő kérte a vágási engedélyeket és az erdésszel meg az erdőgazdával együtt kijelölte a vágható erdőterületet. Irányította a faosztást, gondoskodott a facsemeték ültetéséről, az erdő és a legelő tisztításáról. Az elnöknek helyenként bizonyos tiszteletdíj járt, de a természetbeni juttatás is általános volt. A faosztáskor egy 18. BOROVSZKY Samu (szerk.) é. n. Heves megye. 261. 19. ALBERT Ferenc 1868.404. 20. KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975. 53. A továbbiakban elsősorban a közbirtokosságok erdővel kapcsolatos tevékenységét ismertetem, a közös erdőhasználat sajátosságait mutatom be. 21. Megyénkben ilyenek működtek többek között Besenyőtelken, Ivádon, Mikófalván, Egerbocson, Nagyrédén. L.: SOÓS Imre, 1975., CSIZMADIA Andor, 1979. MOLNÁR József, 1966. 22.HmL.V-230/13.14. 23. HmL.V-230/13. 256