Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Petercsák Tivadar: Népi erdőbirtoklás Heves megyében a XIX–XX. században

Község összes erdő (kat. h., úrbéri erdők) % Bodony 5 190 540 10,4 Bükkszenterzsébet 1717 45 2,6 Felsőtárkány 11091 360 3,3 Felnémet 2 189 230 10,5 Gyöngyöspata 4 235 484 11,5 Szilvásvárad 4 562 261 5,7 A volt úrbéresek közbirtokosságai A földesúritól különválasztott erdőt és legelőt nem osztották szét a volt úrbéreseknek, hanem közös kezelésükben maradt. A legelő és erdő közös használatának kezdeteit és a szabályozásukra létrejött szervezetek megalakulási körülményeit nem ismerjük. A XIX—XX. század fordulóján azonban már Heves megyében is mindenütt működött legalább egy szervezet, amely a legelő és az erdő ügyeit intézte. Ezeknek községenként más-más elnevezése volt, de sokszor egy településen belül is többféleképpen hívták: úrbéres birtokosság (Felsőtárkány, Bodony, Gyöngyösoroszi), volt úrbéres birtokosság (Bodony, Egerbocs, Domoszló, Mátraballa, Recsk), volt úrbéres gazdaközönség

13 (Felsőtárkány), közbirtokosság (Mikófalva, Egerbocs, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján), volt úrbéres közbirtokosság (Felnémet). A volt zsellérek több faluban külön közbirtokosságot alakítottak. Abodonyiak 1863-ban kérték az alispántól, hogy a legelő- és erdőilletményüket a volt úrbéres gazdáktól külön tagban mérjék ki.

14 1925-ben még Párádon, Egerszalókon, Verpeléten, Abasáron, Kisnánán,

15 Szilvásváradon, Bükkszéken, Gyöngyössólymoson és Gyöngyöspatán volt zsellérbirtokosság, zsellér közbirtokosság, zsellérgazdaság vagy zsellérség. Ezekben a falvakban a volt telkes jobbágyok szervezetét úrbéres birtokosság (Bodony), úrbéres telkes birtokosság (Bükkszék) vagy telkes közbirtokosság (Szilvásvárad) elnevezéssel különböztették meg a zsellérekétől. A volt telkesek erdejét hívták még gazdák erdejének (Gyöngyössolymos) vagy telkes erdőnek (Szilvásvárad), különválasztva a zsellér erdőtől. Heves megyében 1885-ben az összes erdőterületből (114 837 kat. h.) 5534 kat. h. (4,8%) volt a közbirtokosságok tulajdonában. A Pétervásári járásban 3290, a Gyöngyösi járásban 1465, az Egri járásban pedig 779 kat. h. közbirtokossági erdőt írtak össze ekkor. A Hevesi, Hatvani és Tiszafüredi járásban nem jelez erdőt a statisztika.

16 1925-ben a legtöbb erdővel rendelkező Pétervásári járásban a közbirtokosságok 8830 kat. h.-as összterületéből 5855 kat. h. volt a legelő és már csak 2561 kat. h. az erdő (1885-ben 3290 kat. h.). Emellett elenyésző a közös szántók (68 kat. h.) és rétek (24 kat. h.) menynyisége.

17 Az erdő a közbirtokosság tulajdonában volt, de az 1879. évi XXXI. te, majd az 1898. évi XIX. te. a közös erdőket állami kezelés alá helyezte. Erre azért is szükség volt, mert az erdőt legelőnek használva az állatok sok kárt tettek benne, másrészt a kivágott fák pótlásával sem sokat törődtek. A XIX. század második felében megjelent vármegyei 13. Heves megyei Levéltár (HmL) V-230/13. 14. HmL. VII-l/a. 48. 15. Magyarország földbirtokosai. 13 8-154. 16. BEDÖ Albert, 1885. 244-252. 17. Magyarország földbirtokosai. 138-154. 255