Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Sugár István: Az egri bulyavászon

Egerben bulyavászon készítésével nemcsak a külvárosok, az úgynevezett hóstyák parasztasszonyai foglalkoztak, de a takács céh tagjai is, — amint azt majd az alábbiakban látni fogjuk. Kétségtelen azonban, hogy e török hagyomány átvétele a parasztasszonyok nevéhez fűződik, s a takácsok csak az ő nyomukban kezdtek foglalkozni a bulyavászon készítésével. Lássuk ezek után, hogy milyen is volt ez a maga korában keresett textilipari készítmény? A levéltári adatok igen becses tájékoztatással szolgálnak erről az egri specialitásról; de Barchetti József 1804-ben nyomtatásban megjelent könyvecskéje is értékes betekintést nyújt e témába. Az egri takács céh egy beadványából válik megismerhetővé az Egerben szőni szokott bulyavászon szélességi méretei. „Jól meg kelletik jegyezni azt — írták 1802-ben —, hogy a Bulya vászon két Féle: úgy mint, 1-0 Szélesebb és pamuttal szőtt. 2-0 Keskenyebb és pamut nélkül szőtt."

24 Arról pedig Barchetti tájékoztat, hogy az egri bulyavászon szélessége 26 cm-től 52 cm-ig terjedt/

s Kétségtelen tehát, hogy e két méretre vonatkozik a takácsok megjegyzése. 1803-ból szerencsénkre fennmaradt az egri bulyavászon különböző minőségű, vetüléksűrűségü választéka is a takács céh készítményeinek limitációjából. Eszerint volt

2 6 „Hatos, hetes, nyolcadfeles" ,Jfyolcas, kilencedfeles" kilences igen vékony" „Tízenhatos Széles és pamutos" „Tizenhetes Széles és pamutos" Eszerint igen különböző minőségben, vetüléksűrűséggel készült Egerben a bulyavászon, hiszen az úgynevezett „hatos" — mely csupán 240 láncfonalas - Endrei Walter kifejezésével élve durva zsákvászonszerü, „igen hitvány" volt.

2 7 Ez képezte egyébként a leglazább bulyavászonféleséget. A másik véglet pedig, - a „tizenhatos" és „tizenhetes" a mai ágynemű lenvászonainak felelt meg.

2 8 Készült sima és bordázott kivitelben, mely utóbbit ,jxiszomántos"-nak nevezték.

2 9 Csakis a széles, nagyobb vetüléksűrűségü bulyavásznat szőtték Egerben a len mellett pamutfonallal vegyesen.

3 ° Volt teljesen hófehér, csak tökéletlenül, vagy éppen nem fehérített változatban.

31 A vászon fehérítését az egri parasztasszonyok a termálvizű természetes források táplálta tó mellékén végezték.

32 Gyakorta azonban feketére festve került forgalomba az egri bulyavászon.

33 24. HmL. V-l/b. 209. rsz. Nr. XCCVI. 763. 25. BARCHETTI Joseph 1804. 21. 26. HmL. V-l/b. 22. rsz. Nr. В. СХХУЩ. 148. 27. Endrei fent idézett levele. ENDREI Walk 1969. 83. 28. Endrei fent idézet levele. 29. HmL. V-l/b. 22. rsz. Nr. B. XCCVIII. 148. BARCHETTI Joseph 1804. 21. 30. HmL. V-l/b. 22. rsz. Nr. B. CXXVIII. 148. 31. BARCHETTI Joseph 1804. 21. 32. HmL. XII-2/c. 2. rsz. Divisio A. Fasciculus 2. Nr. 3. 33. BARCHETTI Joseph 1804. 21. 218