Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

A szocialista mezőgazdaság megteremtése a parasztsággal egyetértésben történik. A szocialista mezőgazdasági nagyüzem sokkal magasabb életszínvonalat biztosít a parasztságnak, mint az egyéni paraszti gazdaság. Az agitátorok vázolták az átszervezés várható pozitív kihatásait. Nem kell majd látástól vakulásig dolgozni. A gépi művelés megkönnyíti a munkát. A parasztok jobban és kulturáltabban élhetnek, mint korábban. Elmondták, hogy a parasztság által hangoztatott egyéni szabadság, csak látszatszabadság. A termelőszövetkezetekben kollektív védettség van. A terheket a tagság közösen viseli. A közösen viselt teher megoszlik, könnyebb azt elviselni. Az egyéni gazdálkodás viszonyai között egy-egy természeti csapás, váratlan esemény az egész gazdaság tönkremenését eredményezhette. A termelőszövetkezet pedig tartalékalapot képezhet. A parasztság földféltését, a birtok tulajdonjogának változatlansága bizonyításával szerelték le. Elmondták, hogy a termelőszövetkezetbe bevitt föld továbbra is egyéni tulajdonban marad és örökölhető. Lesz földjáradék. Ez különösen a középparasztoknak volt vonzó érv. Lesz háztáji gazdaság is. A termelőszövetkezet gondoskodik a tagság orvosi ellátásáról, az arra rászorulók szociális támogatást kapnak. A munkából kiöregedő öreg parasztemberek nyugdíjban részesülnek. Vázolták a várható állami támogatások széles körét, amelyek lehetővé teszik majd a kezdő termelőszövetkezetek megerősödését. A népművelők hivatkoztak a magyar nép történelmi hagyományaira is. Elsősorban István király példáját hozták fel. Elmondták, hogy akkor arról volt szó, hogy a népet rávezessék egy fejlettebb társadalmi formára, a feudalizmusra, amely a korábbi ősközösséggel, illetve a rabszolgasággal szemben a haladást szolgálta. A kényelmesebb állattenyésztésről a földművelésre való rátérés akkor sem volt könnyű. Új volt, féltek tőle, de végül is a földművelést, a letelepedést választották. Ez a magyar állam megerősödését, fennmaradását szolgálta. így van ez most is. A termelőszövetkezet még sok parasztembernek új, félnek tőle. Be kell látni azonban, hogy ez a haladás útja. Ezen az úton kell járni. Ezt követeli az egész nép, elsősorban a parasztság érdeke. A népnevelők hivatkoztak azokra az eredményekre, amelyeket a felszabadulás óta az országban, a megyében és a járásban elértek. Hivatkoztak azokra a történelmi eseményekre, amelyek a parasztság érdekeit szolgálták. így az 1945-ös földosztásra, az új forint megteremtésére, a földművesszövetkezetek létrehozására, a társadalmi kiváltságok felszámolására, a falu villamosítására, az egészségügyi és kulturális ellátás fejlődésére. Különösen azokat a tényeket emelték ki, amelyek közvetlenül hozzájárultak az egyéni parasztság életének megkönnyítéséhez. Szóltak arról, hogy a parasztság gyermekeinek ez a társadalmi rend nyitotta meg a tanulás lehetőségét. Családonként megemlítették azt is, hogy a gyermekekből melyik lett katonatiszt, rendőrtiszt, orvos, állami és pártfunkcionárius. A népnevelők hangsúlyozták, hogy ha a régi társadalmi rend maradt volna, akkor nem lett volna mód a gyermekek továbbtanulására. Megemlítették, hogy a népi demokratikus államban a társadalom jelentős összegekkel járult hozzá a továbbtanuláshoz. A parasztszülők önmagukban nem tudnák viselni a taníttatás terheit. Ha az állam segíti az egyéni paraszt gyermekét, akkor elvárja, hogy a parasztság értse meg a kormány és a párt célkitűzéseit. Az agitációs érvek között különösen sokat hangsúlyozták az ellenforradalom utáni konszolidáció tényeit. A népnevelők rávilágítottak, hogy a párt és a kormány eltörölte a beszolgáltatást. Nagymértékben hozzájárult a parasztság termelési biztonságának megteremtéséhez. Apárt- és állami vezetés mindig jót akart a parasztságnak, s az átszervezéssel is rajtuk akar segíteni. Bízzanak tehát benne. A parasztság előtt példákkal illusztrálták, hogy az egyéni paraszti gazdálkodás ellenforradalom utáni fellendülése önmagában nem biztosítja a parasztság teljes felemelkedését. A parasztság tovább differenciálódik, egyre több 159