Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

3. Az átszervezés szakaszai Az MSZMP Központi Bizottsága 1958 decemberi határozatában a mezőgazdaság átszervezésének feltételeit taglalva a következőket állapította meg: „A fejlődés eddig nem volt mindenütt egyenlő és a jövőben sem lesz az. Egyes megyékben, vagy megyéken belül egyes járásokban már ma is lehetséges az országos fejlesztési ütem mértékét meghaladó erőteljesebb fejlesztés."

103 A Központi Bizottság megállapítását az átszervezés Heves megyei folyamata is igazolta. Mivel a megye egyes területein különböző időpontokban értek meg az átszervezés feltételei, ezért az átszervezés különböző szakaszokban ment végbe. A megye átszervezésének folyamatát négy szakaszra bonthatjuk: első szakasz a Központi Bizottság határozatának megjelenésétől 1959. március közepéig, a második szakasz 1959 őszétől 1960 tavaszáig tartott. A harmadik szakasz 1960 nyarán volt. A negyedik szakasz 1960 ősze és 1961 január vége közé esett. Az egri járás átszervezésének folyamata is négy szakaszra bontható, melyek azonosak a megyeivel. Az egri járás teljes átszervezése több mint két év alatt ment végbe, míg a hevesi járás átszervezése már az első szakaszban lezajlott. A járás átszervezésének sorsa összefüggött a megye átszervezésével, ez utóbbi pedig az országéval. Az egyes járások, javaslatai alapján a megyei pártvégrehajtóbizottság döntött abban, hogy melyik járásban, illetve a járások melyik településén induljon el a szervező munka. A döntést jóváhagyás végett a Központi Bizottság Mezőgazdasági Osztályához terjesztették fel. Ezután a pártközpont értesítette a Megyei Pártbizottságot a javaslat elfogadásáról, vagy elutasításáról. A szervezés csak ezután indult meg. A Központi Bizottság 1958 decemberi határozatát követően a Megyei Párt-végrehajtó Bizottság kijelölte azokat a súlyponti községeket, ahol a szervezést már el lehetett kezdeni. A végrehajtó bizottság tizenhét súlyponti községet jelölt ki. Ezek a következők voltak: Kisköre, Pély, Tenk, Kömlő, Hevesvezekény, Tarnaszentmiklós, Poroszló, Besenyőtelek, Mezőtárkány, Sarud, Újlőrincfalva, Atkár, Visznek, Gyöngyöspata, Nagyfüged, Hatvan, Egerszalók. A súlyponti községek többsége a hevesi járásban volt. Ekkor az egri járásból mindössze egy községet, Egerszalókot jelölték ki súlyponti községként.

104 A megyei pártvezetés álláspontja a Központi Bizottság határozata megjelenését követő hetekben még az volt, hogy a súlyponti községek közül négyet még 1959-ben át lehet szervezni. A többi tizenhármat pedig előreláthatóan három éven belül.

1 °

5 Az átszervezés eredményei azonban fölülmúlták a megyei vezetés elképzeléseit. 1959. február 22-ig a megyében 4649 család lépett be a termelőszövetkezetekbe, s tizenkét termelőszövetkezeti község alakult.

106 A Megyei Párt-végrehajtóbizottság 1959. február 24-i ülésén újabb községek átszervezését javasolta. A hevesi járásból három, a füzesabonyiból kettő, a gyöngyösiből három, a hatvaniból kettő, a pétervásáraiból négy községet akartak átszervezni. A tervet március 15-ig kívánták megvalósítani.

107 A megjelölt községeknél azonban jóval többet tudtak átszervezni. A Heves megyei Pártbizottság 1959. március 18-i kibővített 103. Erdélyi Benjamin, Kovács István, Fodor József, Ferenc János (Eger) és Berecz Miklós visszaemlékezése. (Bélapátfalva) 104. Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága 1958. decemberi ülésének határozatáról. 269.1. 105. MSZMP HMB Arch. A mezőgazdaság szocialista átszervezése című anyag. A Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztályának jelentése a Központi Bizottság Mezőgazdasági Osztályának. Jelentés a termelőszövetkezetek fejlesztéséről. 1959. február 13. 106. MSZMP HMB Arch. A mezőgazdaság szocialista átszervezése című anyag. Jelentés a Központi Bizottság Párt- és Tömegszervezeti Osztályának. 1959. február 2. 107. MSZMP HMB Arch. MB. 1959. I. f. 4. őe. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság 1959. február 24-i ülésének jegyzőkönyve. A termelőszövetkezetek fejlesztése és a megszilárdítás további feladatairól. 1959. február 23. 140