Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

ülésének jegyzőkönyvében arról olvashatunk, hogy a megyében akkor már : százkilencven termelőszövetkezet volt, amelyekben 33 000 tag tömörült. 1959 elejétől a pártbizottsági ülés napjáig kilencven új termelőszövetkezet alakult. Ekkor már a megye szántóterületének 63, összterületének pedig 75,3%-a tartozott a szocialista szektorhoz. Ekkorra már a hevesi járás valamennyi települése termelőszövetkezeti község lett és jelentős eredményt értek el a füzesabonyi és a gyöngyösi járásban is.

108 Az átszervezés első szakaszában az egri járás községei közül Bekölcét, Bélapátfalvát, Egerszalokot, Makiárt és Nagytályát szervezték át. Tehát a járásban az első szakaszban több községet átszerveztek, mint amennyire a megyei vezetés gondolt. Mint ismertettük a megyei párt-végrehajtóbizottság a járás községei közül csak Egerszalokot jelölte meg súlyponti községként. A Járási Párt-végrehajtóbizottság Egerszalókon kívül Maklár, Nagytálya és Bekölce községeket is súlyponti községként javasolta. Bélapátfalva az első szakaszban nem tartozott a súlyponti községek közé, mégis átszervezték. ° 9 Az átszervezést Egerszalókon kezdték el. Vajon miért esett a megyei és járási vezetés választása Egerszalókra? Azért, mert úgy látták, hogy itt értek meg a feltételek leginkább arra, hogy az átszervezést megkezdhessék. A községben volt egy régi jól működő termelőszövetkezet. Erős volt a termelőszövetkezeti és a községi pártszervezet. A falu jelentős forradalmi hagyományokkal rendelkezett. A községi parasztság politikai hangulata kedvező volt.

11 ° Makiáron a politikai feltételek nem voltak kedvezőek. Nem volt termelőszövetkezet, s a pártszervezet sem volt ütőképes. Néhány tény azonban amellett szólt, hogy a községet súlypontként kezeljék. Ezek a következők voltak: a község határában voltak a járás legjobb szántóföldjei, a lakosság intenzív belterjes gazdálkodást folytatott. Fejlett volt az állattenyésztés. Kedvező feltételei voltak a gépesítésnek. A helybeli parasztság rendkívül szorgalmas és kitartó volt. Ha valamire ráadta a fejét, akkor azt végre is hajtotta. A járási vezetés a felsorolt tényeket nagyon komolyan mérlegelte. Abból indult ki, hogy valószínűleg nehéz lesz a szervezés, de ha egyszer a makiári emberek rászánják magukat a belépésre, akkor a termelőszövetkezet mellett kitartanak.

11 г Nagytálya átszervezése mellett szólt az, hogy közvetlenül Maklár mellett terült el. Ha Makiárt átszervezik, akkor Nagytálya sem maradhatott ki. A makiári parasztemberek joggal vetették volna fel, hogy miért nem szervezik át Nagytályát? *

12 Bekölcét sajátos ok miatt szervezték át már az első szakaszban. A község földjei dombos, hegyes vidéken voltak. 108. Uo. 109. MSZMP HMB Arch. MB 1959. 1. f. 4. őe. A Heves megyei Pártbizottság 1959. március 18-i kibővített ülésének jegyzőkönyve. Az SZKP XXI. Kongresszusának értékelése és az előttünk álló feladatok. 110. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1959. április 8-i ülésének jegyzőkönyve. A Mezőgazdasági Osztály beszámolója a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és a termelőszövetkezetek megszilárdításáról. 1959. április 3. 111. Hegyi János és Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) - Tóth Flórián Egerszalók átszervezésének előzményeiről a következőket mondta el. A Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztályának vezetője 1959. januárjában magához hívatta. Emlékeztette arra, hogy ő egerszalóki lakos lévén jól ismeri a falut. Kérte tőle, hogy tájékozódjon a falu lakosságának hangulatáról. Ezután a Mezőgazdasági Osztály három munkatársával kiment a községbe. Ott kisgyűlésre hívták össze a termelőszövetkezeti tagok egy részét. Elmondták nekik, hogy a megyei pártvezetés az átszervezés megkezdése előtt tájékozódni akar több község politikai hangulatáról. A megjelent tagok előtt felvetették a község átszervezésének kérdését. Kérték őket arra, hogy mondják el véleményüket erről. A megjelentek helyeselték a község átszervezését. Ezután kérték őket arra, hogy tájékozódjanak a község hangulatáról. Tudják meg, hogy mi a lakosság véleménye az esetleges átszervezésről. - A megbeszélésen megjelent tagokat két hét múlva ismét összehívták. Azok elmondták, hogy a faluban a hangulat jó. Az átszervezés elkezdése sikert hozhat. Ezután került sor arra, hogy Egerszalokot súlyponti községként jelölték ki. 112. Hegyi János és Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 141